„Kertészet/Lepkefélék/Málnarágó virágmoly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Málnarágó virágmoly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Málnarágó virágmoly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''málnarágó virágmoly''' ''(Lampronia corticella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sárgás virágmolyfélék]] ''(Prodoxidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának egyik, hazánkban sokfelé előforduló faja.
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Lampronia corticella.jpg|thumb|málnarágó virágmoly]]
Észak- és Kelet-Európában gyakori, alapvetően hegyvidéki faj. Kártevőként jelentkezik Svédországban, Angliában, Észak-Németországban, Lengyelországban és az egykori Szovjetunió egyes területein. A mediterrán területeken ritkán jelenik meg. Hazai málnásainkban, főleg a [[Börzsöny]]ben gyakran károsít.
== Megjelenése ==
A lepke barnásfekete, sárgásfehér foltokkal. Szárnyának fesztávolsága 11–14 mm.
== Életmódja ==
Évente egy nemzedéken fejlődik ki, és a lepkék akkor rajzanak, amikor a málna virágzik. A nőstény a málna virágjára rakja le petéit. A fiatal hernyók kezdetben a virág húsos vackát eszik, majd a fejlődő gyümölcsre térnek át. Mielőtt a gyümölcs beérne, a földre hullanak, sűrű tokot szőnek maguk köré, és abban telelnek át. Kora tavasszal kirágják a fakadó rügyek belsejét, behatolnak a vessző belsejébe, és 10–13 cm hosszú, lefelé hatoló járatot rágnak maguknak, aminek eredményeként a kirágott belű vesszők csúcsrésze elpusztul. Április második felében bábozódnak be, majd hamarosan kikelnek.
|