„Kertészet/Lepkefélék/Nagy farontólepke” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
 
 
A '''nagy farontólepke''' ''(Cossus cossus)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[farontó lepkefélék]] ''(Cossidae)'' [[család (rendszertan)|család]]jának a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] is honos faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Cossus cossus01.jpg|thumb|Nagy farontólepke imágója]]
[[Európa|Európában]], Nyugat-[[Ázsia|Ázsiában]] és Észak-[[Afrika|Afrikában]] él, így a Kárpát-medencében is mindenütt előfordul, de többnyire nem gyakori. Jelentősége ezért korlátozott, de a [[hernyó]]k nagy mérete miatt már kevesen is képesek komolyabb károkat okozni.
 
== Megjelenése ==
[[Kép:Lerva.jpeg|bélyegkép|jobbra|250px|Nagy farontó lepke hernyója]]
Hatalmas termetű lepke: a [[szárny]] fesztávolsága 60–95 mm; sötét szürkésbarna alapszínén fekete mintázattal.
 
== Életmódja ==
 
Egy-egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkétszer a lepke termetéhez illően szokatlanul nagyra növő hernyó telel át. A második tél után a hernyók farágcsálékból gubót szőnek járatukban, a kivezető nyílás közelében, és abban alakulnak bábbá. Nem ritka, hogy a kifejlett hernyó elhagyja a fát, és a föld felszínén készíti el gubóját. A lepke nyáron kel ki, és június–júliusban rajzik. A lepkék éjszaka repülnek, méghozzá meglehetősen keveset, de a mesterséges fény vonzza őket. Petéiket mindig a fa kérgének sérüléseibe vagy a fakéreg alá helyezik el.
 
A hernyó [[polifág]], szinte valamennyi lombos fán megél. Mint erre egyik magyar neve is utal, kedvencei a [[fűzfa|fűz]]- és [[nyárfa|nyárfák]], de ezek mellett megtalálható a [[tölgyfa|tölgyfában]] és a legkülönbözőbb gyümölcsfákban, különösen a [[mandula|mandulában]].
 
 
206 228

szerkesztés