„Kertészet/Lepkefélék/Nyugati csüngőlepke” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
A '''nyugati csüngőlepke''' ''(Zygaena fausta)'' a [[valódi csüngőlepkék]] ''(Zygaeninae)'' [[család (rendszertan)|alcsaládjának]] egyik, [[Magyarország]]on a [[kihalás]] szélére sodródott és ezért védett faja.
 
== Elterjedése, élőhelye ==
[[Kép:Zygaena fausta 01.jpg|thumb|Nyugati csüngőlepke]]
Az [[atlantomediterrán faunakör]]höz tartozó fajként összefüggő területen [[Marokkó]]tól az [[Ibériai-félsziget]]en át (a középső és északkeleti rész kivételével) Dél- és Közép-[[Franciaország]]ig él. Ettől keletre csak kisebb-nagyobb és többnyire összeszoruló foltokban található meg – így a [[Dunántúli-középhegység]]ben is. A jégkorszakot az [[Atlasz-hegység]] nyugati nyúlványai közt vészelte át; onnan terjedt el utána észak-északkelet felé. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] a [[jégkorszak utáni klímafluktuáció]] maradványaként, areaperemi helyzetben fordul elő: populációi erősen izoláltak, regresszívek.
Tipikus szárazságtűrő fajként főleg a melegebb éghajlatú részeken (például az Ibériai-félszigeten) 1500–2000 m magasra is fölhatol. Mivel elterjedése mindig fő tápláléknövényeinek előfordulási területén belül marad, főként a mészkő-dolomit alapkőzetű domb- és hegyvidékeken fordul elő.
Magyarországon 1993 óta védett; eszmei értéke 10 000 Ft.
 
== Megjelenése ==
 
Vaskos, rövid szőrű, tizenhat lábú [[hernyó]]ja mindkét végén elvékonyodik.
Az [[imágó]]k [[szárny]]a fekete alapon vörös foltokkal mintázott. Elülső szárnyának foltjai nagyon hasonlítanak a hazánkban gyakori ''[[Zygaena carniolica]],'' egyúttal a ritka és lokális [[vörös csüngőlepke]] ''(Zygaena laeta)'' mintázatához. A szárnyak közép- és csúcsterében látható rózsavörös foltokat fehér gyűrű veszi körül. A rokon fajok biztonságosan csak ivarszerveik vizsgálatával válogathatók külön.
 
== Életmódja ==
 
A hernyók fő tápnövényei:
* a [[dealpin]] jellegű, dolomit[[sziklagyep]]eken termő [[terpedt koronafürt]] ''(Coronilla vaginalis)'',
* a hazánkban csak a [[Bakony]] vidékén élő [[bokros koronafürt]] ''(Coronilla emerus)'' és
* a melegkedvelő száraz tölgyesekben, karszt- és bokorerdőkben élő [[sárga koronafürt]] ''(Coronilla coronata)''.
A faj tápnövényei Magyarországon védettek; főleg a Dunántúli-középhegységben fordulnak elő.
Európa más tájain megtalálták hernyóját a kaszálóréteken és legelőkön is, ahol a [[szarvaskerepen]]en ''(Lotus corniculatus)'' él.
Az imágók a [[mediterráneum]]ban májustól júliusig, [[Közép-Európa|Közép-Európában]] júliustól szeptemberig repülnek napfényes, meleg, déli fekvésű hegyi réteken, sziklagyepekben, sztyeplejtőkön. Az imágók fő tápláléka a [[koronafürt]]- ''(Coronilla)'', az [[ördögszem]]- ''(Scabiosa)'', a [[varfű]]- ''(Knautia)'', az [[imola (növény)|imola]]- ''(Centaurea)'', a [[hölgymál]]- ''(Hieracium)'' és a [[levendula]] ''(Lavandula)'' fajok virágainak nektárja.
Ha veszélyt érez, holtnak tetteti magát. A rovarevő állatok – madarak, gyíkok – általában békén hagyják, mert érintésre kellemetlen ízű, olajos, sárgás nedvet bocsát ki.
 
== Alfajai ==
 
Déli alfajai (ibériai: Z. l. ''preciosa'', marokkói: Z. l. ''juncaea'') alapvetően [[monofág]], a nyugat- és közép-európai alfajok (Z. l. ''fortunata'', ''jucunda'', ''suevica'', ''agilis'') inkább [[oligofág]] jellegűek.
 
== Képek ==
 
<gallery>
Fájl:Zygaena October 2008-1.jpg
Fájl:Zygaena fausta Trélissac (1).JPG
</gallery>
 
 
206 391

szerkesztés