„Kertészet/Lepkefélék/Répaaknázó moly” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Répaaknázó moly lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Répaaknázó moly . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
A '''répaaknázó moly''' ''(Scrobipalpa ocellatella'' avagy ''Gnorimoschema ocellatella)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[sarlósajkú molyfélék]] ''(Gelechiidae)'' [[család (rendszertan)|család]] 245, hazánkban is honos fajának egyike.
== Elterjedése, élőhelye ==
{{Képlink |http:// |right|200px|<small>Tölts fel egy saját képet</small>}}
Ez a mediterrán faj főleg a [[Földközi-tenger]] partvidékén és a [[Fekete-tenger]] mentén terjedt el. Időnként tömegesen károsít [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban, Dél-[[Németország]]ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Szlovákia]] déli részén, a [[Balkán-félsziget]]en, [[Marokkó]]ban, [[Törökország]]ban, [[Palesztina|Palesztinában]] és [[Irán]]ban, sőt, megjelenik [[Anglia]] déli részén, [[Madeira]] és [[Srí Lanka]] szigetén is. Magyarországon 1949 óta tudunk kártételéről, ami először 1950-ben, [[Mezőhegyes]] környékén vált jelentőssé. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal károsított a [[Magyar Középhegység]]től délre és a [[Kisalföld]]ön.
Veszélyes kártevő.
== Megjelenése ==
Kávébarna [[szárny]]ain piszkossárgák a minták. A szárny fesztávolsága 12–14 mm.
== Életmódja ==
Hazánkban évente 2–4 nemzedéke lehet; ez függ a tenyészidőszak hosszától és hőmérsékletétől is. Négy nemzedéke a melegebb helyeken és években lehet. A talajban sekélyen a báb telel át.
[[Oligofág]] faj; hernyója a különféle vadon termő [[Beta-répa]] fajokon, valamint a répa termesztett változatain: a [[takarmányrépa|takarmány]]-, [[cukorrépa|cukor]]- és [[mángoldrépa|mángoldrépán]], valamint a [[cékla|céklán]] él.
Száraz, meleg nyarakon a négy nemzedék őszre annyira felszaporodik, hogy a [[Nagyalföld]]ön és a [[Dunántúl]] déli részén jelentősen károsíthatja a Beta-répákat. A hernyók megtámadják a répa összes vegetatív részét, majd a generatív részeket is. Tövenként 25–40 hernyó 40–60% súlyveszteséget okozhat, jelentősen rontva a termék minőségét (például csökkentve a cukortartalmat). A molyos répa rosszul tárolható, és takarmányozásra sem alkalmas, ezért a répaaknázó moly jelentős kártevő lehet.
| |||