„Növények/B/Birs” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
A '''birs''' ('''birsalma''' vagy '''birskörte''') ''(Cydonia oblonga)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába, a ''[[Maloideae]]'' alcsaládba tartozó ''Cydonia'' nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú [[Délnyugat-Ázsia]] [[kaukázus]]i területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai ''bis, biss'' voltak, mely utóbbiban állt elő az ss > rs elhasonulás.<ref>Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár</ref>
Egyes [[lepke]]fajok tápláléknövénye, ezek közé tartozik az [[aranyfarú lepke]] ''(Euproctis chrysorrhoea)'', a ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix bechsteinella]]'', ''[[Szemtakarós bordásmolyfélék|Bucculatrix pomifoliella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora cerasivorella]]'', ''[[Zsákhordó molyfélék|Coleophora malivorella]]'', ''[[Pasiphila rectangulata]]'' és a [[kis téli araszoló]] ''(Operophtera brumata)''.
Korábban négy másik fajt is a nemzetségbe soroltak. Ezek közül a kínai birs vagy [[álbirs]] külön nemzetségbe került ''Pseudocydonia sinensis'' néven, a másik három [[kelet-ázsia]]i faj pedig a ''[[Chaenomeles]]'' nemzetségbe.
== Jellemzői ==
[[Fájl:ChaenomelesFruit02floweringquince02.jpg|left|thumb|Almatermése]]
Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, [[lombhullató]] fa. Váltakozó [[levélállás|állású]], egyszerű [[levél (növény)|levelei]] 6-11 cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek differenciálódása augusztus végén, szeptember elején kezdődik, a teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges.<ref name="Nyeki">Kertgazdaság. P.Benedek J.Nyéki Z.Szabó 1990</ref> A levelek megjelenése után, tavasszal nyíló, rövid kocsányú, magános [[virág]]ai a vegyes rügyekből fejlődő [[hajtás]]ok csúcsán ülnek, fehérek vagy rózsaszínek, 5 cm átmérőjűek, ötszirmúak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú [[almatermés]], melynek formája [[alma|almára]] vagy [[körte|körtére]] emlékeztető, tipikusan 7-12 cm hosszú, 6-9 cm széles (a vad példányoké csak 2,5-3,5 cm átmérőjű). A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről<ref name="Nyeki"/> – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés [[mag]]vú gyümölcsök megnyúltabbak.
== Hatóanyagok ==
Kb. 20%-ban [[nyálkaanyag]]okat, 1,5%-ig [[amigdalin]]t (kéksavglikozid), zsíros olajat tartalmaz.
== Felhasználása ==
[[Termés]]e nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle [[gyümölcslé|gyümölcslevet]], gyümölcszselét, [[befőtt]]et, [[kompót]]ot, [[gyümölcsleves]]t, [[kandírozás|kandírozzák]] vagy [[birsalmasajt]]nak készítik el.
Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas [[likőr]]ök, [[lekvár]]ok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosítószere.
Termése [[pektin]]ben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, [[aranyér]] kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a [[garat]] enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
== Fajtái ==
[[Fájl:Pancrace Bessa00.jpg|thumb|<center>Birs - ''[[Cydonia oblonga]]'' [[Philip Miller|Mill.]]</center>]]
A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb része a [[feldolgozóipar]]ban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, minél szabályosabb alakja és a kősejtek alacsony aránya.
* '''Bereczki birs''': világszerte ismert, régi magyar fajta. Középkorai érésű, szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig fogyasztható. Húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse nagyméretű (300-350 gramm), megnyúlt körte alakú vagy ovális, karcsú parás nyakkal. Termőhely iránt igénytelen, ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta.
* '''Konstantinápolyi birs''': az egész világon elterjedt, igen régi fajta. Feltételezhető, hogy nem fajtát, hanem fajtakört takar az elnevezés, illetve más fajtákat is termesztenek ugyanezen név alatt. Szeptember végétől lehet szüretelni. Gyümölcse középnagy (200-250 gramm), ritkán nagy, alakja változó. Talaj szempontjából a Bereczkinél kissé igényesebb, szárazságtűrő és télálló.
* '''Champion''': Amerikából terjedt el. Korán termőre forduló, kiegyenlített hozamú fajta. Szeptember végén, október elején szüretelhető, decemberig fogyasztható. Közepesnél nagyobb (250-350 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. Talajra igénytelen, a fagyot kevésbé jól bírja.
* '''Angersi''': francia eredetű fajta, Magyarországra Ukrajnából került be. Korai érésű fajta, szeptember közepén szüretelendő. Gyümölcse gömbölyű, középnagy (200-300 gramm). Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, levegős, meleg talajra van szüksége.
* '''Portugál birs''': világszerte elterjedt, régi fajta. Szeptember végén, október elején szedhető, decemberig fogyasztható. Korán termőre fordul, rendszeresen terem. Közepes méretű (200-300 gramm) gyümölcse zömök körte alakú. A talaj iránt igényes. Mérsékelten fagyálló és szárazságtűrő fajta.
* '''Leskováci birs''': Jugoszláviából származik. Szeptember végén, október első felében érik, decemberig, januárig fogyasztható. Korán fordul termőre, bőven és rendszeresen terem. Gyümölcse igen nagy (300-500 gramm), alakja igen változó. A termőhely iránt igénytelen, de a hűvösebb talajokat jobban kedveli.
* '''[[Dunabogdány]]i körte alakú''': szórványosan többfelé megtalálható Magyarországon. Érési ideje a [[berakódottság]]tól függően szeptember vége vagy október eleje. Zömök, körte alakú gyümölcse középnagy (250-350 gramm). Igen ellenálló, szárazságtűrő fajta.
* '''[[Mezőtúr]]i birs''': érési ideje kései, általában október közepén szüretelhető. Zöldessárga gyümölcse középnagy (200-230 gramm). A talaj iránt nem különösebben érzékeny.
* '''Perbál 1''' és '''gönci birs''': egymáshoz közelálló tájfajták. Kisméretű (150-180 gramm), alma alakú gyümölcseik korán érnek.
| |||