„Növények/Ö/Őszibarack” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
[[Fájl:Nectarines summer 2006.jpg|thumb|right|A gyümölcs]]
Az '''őszibarack''' vagy '''őszibarackfa''' ''(Prunus persica)'' a [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába és a ''Prunus'' nemzetségbe tartozó [[gyümölcsfa]]. Legközelebbi rokona a [[mandula]], távolabbi rokonai a [[szilva]] és a [[kajszibarack]].
== Elnevezése ==
A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták „francia barack” néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi”, hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is „francia”, mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: [[Olaszország]]ból, [[Oroszország]]ból, [[Kína|Kínából]], az [[USA]] tagállamaiból ([[Illinois]], [[Texas]]) és [[Kanada|Kanadából]]) származnak.
Helyes elnevezése csak a '''barack''' lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a [[kajszibarack]]ot is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot '''nektarin''' névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
== Története ==
Őshazájának régebben [[Perzsia|Perzsiát]] tartották, ami a [[latin]] növénytani elnevezésében ''(malum persicum)'' is kifejezésre jut. A kutatások ezt nem bizonyították, mivel a [[kína]]i irodalomban már i.e. több száz évvel, több helyen is említi, ezért feltételezhető, hogy innen származik. [[Európa]]i elterjedésének forrása [[Itália]], majd [[Franciaország]], ahol a kedvező életkörülmények és tenyésztési feltételek miatt, nem csak termesztik, de fajtáinak szaporítása is fellendült. Oliver De Serres 1604-ben megjelent kertészetről szóló munkájában ''(Théatre d’Agriculture)'', már 12 fajtát ír le.
Az őszibarack termesztés fellendülésére jellemző, hogy a [[kereszténység]] terjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa többi országában, mivel a legügyesebb termesztők a szerzetesek voltak. A kolostorok kertjeiben nagy gonddal nevelték, és valószínűleg szaporították is az őszibarackot. Franciaországban keletkeztek az első faiskolák is, 1628-ban már 27 fajtát, 1667-re pedig már 38 fajtáról tesznek említést. Innen terjedt el [[Belgium]]ba, [[Hollandia|Hollandiába]], [[Németország]]ba, de [[Anglia|Angliába]] is.
== Tartalmaz ==
Gyümölcse, az '''őszibarack''' 7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.
Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.
== Alanyai ==
[[Fájl:Oszibarack 01.jpg|280px|bélyegkép|jobbra|Érett őszibarack]]
Az őszibarack különböző talajokon való sikeres termesztését, a különféle alanyok teszik lehetővé. Vannak szárazságtűrő, meszes-, és kevésbé meszes, vagy savanyú talajokra alkalmas fajták.
Ugyanaz a fajta, más alanyon, másként viselkedik a talaj kémhatásával szemben. Az [[alany]] erős hatással van a ráoltott szemre, befolyásolja annak növekedését, termőképességét, termőre fordulását, betegségekkel, fagyokkal szembeni ellenálló képességét.
A barack legtermészetesebb alanya a '''saját magonca''', mely nem mészigényes, inkább semleges kémhatású, de a ráoltott nemes fajták a kissé savas talajokon is jól megélnek.
Elterjedt a '''[[mandula|keserűmandula]]''', illetve ritkábban az '''[[mandula|édesmandula]]''' alanyra oltott őszibarack, amit a fagytűrő képessége miatt nagyon sok helyen alkalmaznak.
A keserűmandula, illetve édesmandula alanyra oltott őszibarack a szárazabb, meleg, kötött, meszes talajra telepítve hosszú életű, jó fejlődésű fát nevel. Savanyú, vagy homoktalajokra viszont nem alkalmas.
A tapasztalatok szerint a keserűmandula alanyra oltott őszibarackos 45%-os fagykárt szenvedett, míg a saját magcsemetéjére szemzett állományban csupán 20%-os volt a fagykár.
A szórványtelepítésekben az édes mandulára oltott fák nemes részeinek elhalása után, az alanyból előtörő mandulasarjak újból szemezhetők és kifogástalan termést adnak, ezt az eljárást, a népi termesztésben ma is alkalmazzák.
'''Myrabolan''' szilva alanyként nem jó eredményt ad, rossz a forradása, fagyérzékeny, rövid életű fát nevelhetünk csak belőle.
A '''besztercei''' szilva sekélyen gyökeresedik, ezért kötött agyagos talajokon kísérletezhetünk vele. Bár sok típusa van, főként a korai őszibarack fajták alanyának tekintjük. Házikertekben öntözéssel nagy gyümölcsöket terem, melyek szépen színezettek, piacosak.
'''Szt. Julien''' [[szilva]] alanyként főleg [[Franciaország]]ban, [[Németország]]ban és [[Ausztria|Ausztriában]] használt alanya az őszibaracknak. A nehezebb, nyirkosabb televényes, áteresztő talajokon nálunk is alkalmas lehet alanyként, bár később virágzik gyengébb növekedésű fát eredményez.
'''Barackmandula''': Az őszibarack és mandula fajkeveréke, magcsemetéin nagyon jól megerednek a szemzések, az oltványok gyorsabb és erőteljesebben fejlődnek, mint a mandulán. Jó a fagyállósága, erőteljes és egyenletesen bő termést adnak. Nálunk a [[buda]]i és [[szekszárd]]i termelők részesítik előnyben, de [[Amerika|Amerikában]], [[Ausztrália|Ausztráliában]], [[Franciaország|Francia]]-, és [[Olaszország]]ban, de [[Afrika|Dél-Afrikában]] is jó eredménnyel használják.
== Éghajlati igénye ==
Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni.
Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség. A budai hegyekben, a [[Balaton]]-felvidéken, vagy a [[Mecsek]] déli oldalában a napfénytől jól besugárzott területeken, még a késői fajták is beérnek. Fontos, hogy a téli nyugalmi időben huzamosabb ideig 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége, de rövidebb ideig a -16 – -20 °C sem ártalmas.
Ezzel szembe a virágzás, gyümölcskötődés, és a gyümölcsfejlődés idején már a -4 °C is jelentős károkat tud okozni. Az erős napsütésnek kitett domboldalakon a túl nagy nyári meleg, vagy a nagyobb hőingadozások is nagy károkat okozhatnak. A lejtős telekre telepített őszibarackosokban biztosítani kell a hideglevegő elfolyását, ezért az esetleges kőrakásokat, díszfalakat, sövényeket, cserjesorokat el kell távolítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kert mélyebb területei, ahonnan nincs elfolyás, állandó [[fagyzug]]ot képeznek.
== Talajigénye ==
Nagyon elterjedt nézet, hogy az őszibarack a száraz, szegényebb [[talaj]]t kedveli. Ez nem így van, mert az őszibarack a legkülönb féle talajokon is sikeresen termeszthető, de a talaj minőségétől függ a fa terméshozama, és minősége is. Fontos tudni, hogy az őszibarackot nem szabad olyan helyre ültetni, ahol [[csonthéjas]] gyümölcs volt korábban. A [[talaj]]untság miatt még a leggondosabb kezelés mellett is rosszul fejlődik. Ilyen esetben legalább 4 évig pihentessük a talajt, trágyázás, [[szántás|mélyszántást]] követően más [[vetemény]]ekkel ültessük be, majd a 4 év lejárta után, az ismételt [[trágya|trágyázást]] követően telepíthetünk őszibarackot.
A [[termés]] mennyiségét és minőségét illetően az őszibarack a legkevésbé szárazságtűrő, de kevesebb vízzel is beéri, és [[öntözés]] nélkül is termeszthetők a [[mandula]] alanyra oltott fák.
== Fajtái ==
Nagyon sok fajtája van, itt csak néhány ismertebb fajta bemutatására vállalkozunk:
[[Fájl:Őszibarack 01.JPG|350px|right]]
'''Andosa''' (nektarin) Öntermékeny.
Fája erős növekedésű, bőtermő. Virágrügyeit a vessző felső harmadában hozza, gyümölcse sőtétpiros a teljes felületén, magvaváló, nagyon ízletes.
'''Balkonella''' (nektarin) Öntermékenyűlő.
A különlegességeket kedvelők, aprótermetű fája, amely nagyobb cserépben, vagy balkonládában is termeszthető. Termése, fénylő pirosas, augusztusban érő.
'''Cardinal'''
Hasonlít a Dixiredhez. Nagy gyümölcse gömbölyű, háromnegyed részben pirosra színezett. Húsa sárga, kemény, de omlós jóízű, félig magvaváló.
'''Champion''' (Sampion) Öntermékenyülő.
Gyümölcse nagy, sárgás-fehér színű, húsa kemény, bőlevű, édes-savas kiváló ízű.
'''Cresthaven''' (Krestháven)
Szeptemberben érő, sárgahúsú fajta. Gyümölcse sárga alapszínű a napos oldalán pirossal bemosott. Magvaváló.
'''Dixired'''
A tavaszi fagyokkal szemben ellenálló, de a levélfodrosodásra hajlamos. Gyümölcse nagy, sárga, kemény húsú, félig maghoz kötött. Jól bírja a szállítást, piaci célra érdemes termeszteni.
'''Flavortop''' (nektarin) Öntermékenyülő.
Augusztus közepén érő, bőtermő, piacos fajta. Gyümölcse nagy és élénkpiros színű, kellemes zamatú. Magvaváló.
'''Golden Early''' (golden örli)
Közepes nagyságú gyümölcse jó ízű, sárga húsú, félig magvaváló. Az USA-ból származik.
'''Jerseyland''' (e:györzilend)
Erőteljes növekedésű, gyorsan termőre fordul. Gyümölcse nagy, gömbölyű, már az érése előtt egy héttel beszíneződik, de nem potyogós, jól megmarad a fán. Nagyon jó ízű és a szállítást is jól bírja, ezért a piacokon is mindig megtalálható.
'''Jubilant'''
Az USA-ból származik. Erőteljes növekedésű, jól termő fajta. Gyümölcse eléggé nagy, sárgahúsú, kemény.
'''Maybelle'''
Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny, korai fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér és a koraisága ellenére jóízű.
'''Morettini'''
Olasz eredetű, nagyon erőteljes növekedésű, termékeny fajta. Gyümölcse közepes nagyságú, gömbölyű, szépen színezett. Húsa fehér, eléggé kemény, de jóízű. Szállítást jól bírja.
'''Red june''' (nektarin) Öntermékenyülő.
Korai fajta, már június közepén érik, gyümölcse középnagy, fényes piros színű, magvaváló, bőlevű, édes-savas ízű.
'''Redhaven''' Öntermékenyülő.
Gyorsan termőre fordul, erőteljes növekedésű, nagyon bőven termő, gyümölcse sárgahúsú piros fedőszínnel, bőlevű, fűszeres zamatú, nagyon édes. Hidegtűrése jó, de hajlamos a levélfodrosodásra. Jól szállítható, magvaváló.
== Betegségek kártevők ==
[[Fájl:DecayingPeachSmall.gif|frame|right|Egy komposztálódó őszibarack. Minden fázis között nagyjából 12 óra szünet van. A kép összesen 6 napot foglal össze]]
=== Gyökér ===
[[cserebogár]] – Kártevésétől a fiatal fák elpusztulnak, az idősebb fákon először csak az egyes koronarészek hervadása, majd pusztulása figyelhető meg. A gyökérzet feltárásakor cserebogár pajorok találhatók a károkozás helyén, ahol megrágott és /vagy kiodvasított gyökérzet látható.
[[mezei pocok]] – Esetenként eltérő lehet a kártétel felfedezése, mert a gyökértörzs föld feletti részén látható körberágás utalhat rá, más esetben, csak a gyökerek feltárása után válik láthatóvá a kártétele.
=== Törzs, ág, hajtás ===
[[mezei nyúl]] – Ha a kérgen rágásnyomok láthatók, vagy teljesen körberágottak. Általában, csak a fiatal fákat károsítja.
[[ágelhalás]] – Ha a fákon a gallyak, ágvégek, vagy az egész vesszők elszáradása tapasztalható.
[[pajzstetű]]
[[kéregmoly]] – A vázágakon kéregpusztulás figyelhető meg, a fa védekezése következtében mézga képződik, elhagyott bábtokokat is láthatunk.
[[Szarvas (állat)|Szarvas]] – A fiatal ágak végeit rágja meg.
=== Rügy, hajtás ===
[[Téli araszoló]]
[[sodrómoly]]
[[barackmoly]]
[[Keleti gyümölcsmoly]]
[[őszibarack lisztharmat]]
[[fekete őszibarack-levéltetű]]
[[hamvas és zöld őszibarack-levéltetű]]
[[csonthéjasok szövődarazsa]]
=== Bimbó, virág ===
[[bíborszínű eszelény]]
:
[[sodrómolyok]]
:
=== Levél ===
[[akác-pajzstetű]]
:
[[csonthéjasok levélatkája]]
:
[[levélbarkók]]
[[lombrágó hernyók]]
[[téli araszolók]]
:
[[őszibarack tafrinás levélfodrosodás]]
:
[[takácsatkák]]
:
=== Termés ===
[[barackmoly]]
:
[[bíborszínű eszelény]]
:
[[csonthéjasok ventúriás varasodása]]
:
[[csonthéjasok moníliás betegsége]]
:
[[himlővírus]]
:
[[Keleti gyümölcsmoly]]
:
[[őszibarack lisztharmat]]
:
== Külső hivatkozások ==
{{Commons|Prunus persica}}
* [http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/szeptember/oszibarack.html Az őszibarack termesztése és felhasználása]
* [http://www.barack.lap.hu Barack lap]
* [http://www.matyasciprian.hu/novenyek/oszibarack.php Őszibarack betegségei]
* [http://barackfak.extra.hu/oszi/ Barackák.extra.hu] - Őszibarack fajták leírása.
* [http://www.nkfp012.hu/aktualis/files/aktualis/pdf_agroinform_20060928103742_Molylepkek.pdf A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma]
* [http://www.hazipatika.com/topics/zoldseg_gyumolcs/articles/Oszibarack_a_gyumolcsok_kiralynoje?aid=20080110175811 Őszibarack: a gyümölcsök királynője]
| |||