„Növények/G/Görögdinnye” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „{{Kert-főcím}} {{TOC right}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
 
 
{{nutritionalvalue | name= Görögdinnye (nyers, ehető rész) | kJ=127 | protein=0.61 g | fat=0.15 g | carbs=7.55 g | fiber=0.4 g | | sugars=6.2 g | iron_mg=0.24 | calcium_mg=7 | magnesium_mg=10 | phosphorus_mg=11 | potassium_mg=112 | zinc_mg=0.10 | vitC_mg=8.1 | pantothenic_mg=0.221 | vitB6_mg=0.045 | folate_ug=3 | thiamin_mg=0.033 | riboflavin_mg=0.021 | niacin_mg=0.178 | right=1 | source_usda=1 }}
[[Kép:Summer 99.jpg|thumb|]]
A '''görögdinnye''' ''(Citrullus lanatus)'' a [[kobakosak]] ''(Cucurbitaceae)'' családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve.
 
== Története ==
[[David Livingstone]], a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra.
 
A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába.
 
== Tulajdonságai ==
[[Fájl:Water melon.jpg|thumb|left|200px|Szeletelt dinnyék]]
Formája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga.
 
Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették.
 
== Jellemzése ==
 
Jelentős mennyiségű cukrot tartalmazó gyümölcspótló zöldségféle. A kémiai elemek közül elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. Táplálkozási érteke a könnyű emészthetőségeben, a gyomor-és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem. Napjainkban a biológiailag tiszta víz egyre fontosabb az emberi szervezet számára. Fontos a dinnyék nyersrosttartalma is, mely elősegíti a vastagbél működését, javítja az emberek közérzetét.
 
Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el.
 
'''Hajtásrendszere''' a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet.
 
A '''szár''' lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek.
 
A '''kacsok''' lehetnek elágazás nélküliek, vagy 2–3 irányban elágazódóak.
 
A '''levelek''' 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja.
 
A '''virágok''' kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik.
 
A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott.
 
A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.)
 
A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát.
 
A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. [[Ezermagtömeg]]e: 20–150 g.
 
== Az éghajlat hatásai ==
 
Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása.
 
A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező.
 
== A talajigénye ==
 
A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például [[Medgyesegyháza]], [[Vajszló]], [[Sellye]] stb.)
 
== A termőterület kiválasztása ==
 
A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kobakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag.
 
A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik.
 
== Magyarországon termesztett fajtái ==
Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták.
 
<br />
{|| align="center" border=2
|
|+<center><big>'''A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai:'''</big></center>
|-align="center" border=1
|-
|!'''Fajta neve'''||'''Növekedési<br /> típusa'''||'''Virágzás<br /> habitusa'''||'''Tenyészidő'''||'''Termés<br /> alakja'''||'''Hússzíne'''||'''átlag-tömege <br />(kg)'''||'''Termelési<br /> mód'''
|-align="center" border=1
|Korai kincs||középerős||monoikus + andromonoikus||rövid||gömb||piros||3–4||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Sugár Baby||gyenge||monoikus||rövid||gömb||sötét rózsaszín||3–4||fóliaalagút, korai szabadföldi
|-align="center" border=1
|Szigetcsépi 51 F1||középerős||monoikus + andromonoikus||középkorai||nyújtott gömb||vérvörös||4–6||fóliaalagút, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hevesi FUTO F1||középerős||monoikus||középkorai||tojásdad||sötétpiros||4–6||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Gömb FUTO F1||középerős||andromonoikus||középkorai||gömbölyű||élénkpiros||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Kecskeméti vöröshúsú||középerős||monoikus||középkorai||gömb||vérvörös||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Sárgahúsú (Szentesi)||középerős||monoikus||középhosszú||kissé megnyúlt gömb||világossárga||3–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Marsowszky||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||piros||8–12||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hevesi (Csányi)||erős||monoikus||hosszú||megnyúlt gömb||vérvörös||8–10||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Crimson S.||középerős,erős||monoikus + andromonoikus||hosszú||megnyúlt gömb||pirosas rózsaszín||6–8||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Charleston–H||erős||andromonoikus||hosszú||ovális||rózsaszín||6–8||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Hungaria–8||középerős||monoikus||rövid||gömb||élénkvörös||3–4||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Napsugár||középerős||monoikus||középérésű||gömb||sárga||4–5||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Orosházi F1||erős||monoikus + andromonoikus||rövid||tojásdad||sötétrózsaszín||6–7||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Ideál||középerős||andromonoikus||középérésű||megnyúlt||középrózsaszín||5–6||szabadföldi
|-align="center" border=1
|Favorit F1||középerős||monoikus||középkorai||gömb||élénkpiros||5–6||hajtatás, szabadföldi
|-align="center" border=1
|Kobalt F1||erős||monoikus||középkorai||ovális gömb||élénkpiros||5–6||szabadföldi
|}