„Kertészet/Emlősök/Európai vörös róka” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CE…” |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
Az '''európai vörös róka''' ''(Vulpes vulpes vulpes)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[vörös róka]] ''(Vulpes vulpes)'' egyik [[alfaj]]a.
== Elterjedése ==
[[Kép:Fuchs Profil.jpg|thumb|]]
Az európai vörös róka elterjedési területe egész [[Európa]], ahol minden elképzelhető élőhelyen megtelepedett.
== Megjelenése ==
Az európai vörös róka fej-test hossza 60-90 centiméter, [[farok]]hossza 35-40 centiméter, testtömege átlagosan mintegy 7 [[kilogramm]]. Alakja félreismerhetetlen. Bundájának színe [[vörös]], farka vége [[fehér]] és lábszára [[fekete]].
== Életmódja ==
Az európai vörös rókának a legkedvezőbb életfeltételeket a nem háborgatott, sűrű erdőségek nyújtanak számára, de a hegységek szurdokaiban, a tengerpartok homokbuckáin és a szántóföldeken is otthonos, sőt a parkokban, külvárosi veteményeskertekben is felbukkan. A túlnyomóan alkonyatkor és éjszaka tevékenykedő állat magányos ragadozó, és a szaporodási időszak kivételével ritkán csatlakozik fajtársaihoz. [[Magyarország]]on az [[ember]]en és a [[kutya|kutyán]] kívül más természetes ellensége nincsen. Viszont ahol még vannak [[farkas]]ok, [[hiúz]]ok, nagytestű [[sas]]ok és [[uhu]]k, ott a róka figyelmes kell, hogy legyen. A kölykök és a fiatalok sokszor esnek ezeknek áldozatul. A tapasztaltabb, erősebb [[vadmacska|vadmacskák]] is legyőzhetik, ha összetűzésbe kerülnek vele. A róka egy igen veszélyes kór, a [[veszettség]] terjesztője. Tápláléka [[Egérformák|egerek]], [[madarak]], [[rovarok]] stb.
== Szaporodása ==
A szukák [[tél]] közepén tüzelnek. Tiszta, holdvilágos [[január]]i, [[február]]i éjszakákon az [[erdő]]kben messzire hallatszik a rókák csaholása és vonyítása. A párzás helyszíne legtöbbször a rókavár. 50-52 nap vemhesség után a szukák 3-5, néha több kölyköt vetnek az erre a célra kialakított vacokban. Születéskor még csak [[Közönséges vakond|vakond]]nagyságúak. Tömegük 80 és 150 [[gramm]] között mozoghat. Hamar felcseperednek, [[szem]]üket 12-14 naposan nyitják ki. Két hónaposan már kijönnek a lyukból, és rengeteget hancúroznak, miközben az eredményes vadászathoz szükséges összes mozgásformát begyakorolják. Az első húscafatokat anyjuk előemésztve kínálja nekik, így fokozatosan állhatnak át az anyatejről a szilárd élelemre. Hamarosan már magát a zsákmányt is harapdálják, és ráncigálják a korábbi lakomák maradványait, amelyek a lyuk szája előtt gyűlnek össze. A rókakölykök játéka kétségtelenül az egyik legbájosabb jelenség, amit még hazánkban is vadon meg lehet figyelni. Nem minden kölyök születik igazi rókavárban. Aholerősen üldözik őket, ott az is megeshet, hogy a szuka egy sűrű bozótosban vagy a mezőn ellik le, ahol az általános rókairtás címén folyó lyukgázosítást elkerüli. Az európai vörös rókáknak tehát alkalmazkodóképességük és szaporaságuk révén mindig sikerült kiheverniük a pusztításokat, bár az ember tényleg minden eszközzel üldözi őket.
| |||