„Kertészet/Emlősök/Vörös róka” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}}{{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 1., 06:31 (CE…”)
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}}
 
[[Fájl:Vulpes vulpes at shipwreck.jpg|bélyegkép|jobbra|250px]]
[[Fájl:Vulpes vulpes standing in snow.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vörös róka téli bundájában]]
 
A '''vörös róka''' ''(Vulpes vulpes)'' a [[rókák]] legismertebb és egyúttal a ''Vulpes'' [[nem (rendszertan)|nem]] legnagyobb termetű faja. A [[valódi kutyaformák]]tól külsőleg a napvilágon tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg; életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos.
[[Kép:Rød ræv (Vulpes vulpes).jpg|thumb|Vörös róka]]
Az emberek általában irtják. Mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a [[baromfi|házi szárnyasok]] tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik. A rókák fontosak a [[szőrme]]ipar számára, és pusztítják a termény kártevőit. A természetfilmek és rajzfilmek rokonszenves rókaszereplői az utóbbi időben sokat javítottak a vörös rókák megítélésén. A kutyás [[rókavadászat]] nagy hagyományú kulturális esemény volt több országban is, különösen [[Nagy-Britannia|Angliában]], ahol azonban 2005 februárjától az állatvédők kampánya következtében betiltották. Prémjéért tenyésztett, háziasított formája az [[ezüstróka]].
 
== Előfordulása ==
A '''vörös róka''' a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Megtaláljuk az Északi sarkkörtől Közép-Amerikáig, és Észak-Afrikáig, beleértve a nagy ázsiai sztyeppeket is (összesen közel 70 millió négyzetkilométeren). Alkalmazkodóképessége egészen kiváló: ahogy természetes élőhelyei beszűkültek, úgy költözött be az emberi településekre és mezőgazdasági termőterületekre.
 
Óriási elterjedési területén kívül betelepítették [[Ausztrália|Ausztráliába]] is, ahol kiválóan meghonosodott. A tájidegen vörös róka számtalan őshonos [[erszényesek|erszényes]] faj drasztikus megritkulásában illetve néhány faj kihalásában is nagy szerepet játszott. Ausztráliába eredetileg a szintén betelepített és a mezőgazdaságra nézve katasztrofális hatású [[üregi nyúl]] megritkítása miatt telepítették be, de a rókák számára könnyebb zsákmányt jelentettek és jelentenek ma is az ilyen ragadozókhoz hozzá nem szokott erszényesek.
 
== Alfajai ==
Óriási elterjedési területe miatt a vörös rókának számtalan alfaját különböztetik meg. Az elismert alfajok:
 
* ''Vulpes vulpes abietorum''
* [[Egyiptomi vörös róka]] ''(Vulpes vulpes aeygptica)'' [[Egyiptom]] területén él
* ''Vulpes vulpes alascensis''
* ''Vulpes vulpes alpherakyi''
* ''Vulpes vulpes alticola''
* [[Anatóliai vörös róka]] ''(Vulpes vulpes anatolica)'' [[Törökország]]ban él
* [[Arab vörös róka]] ''(Vulpes vulpes arabica)'' az [[Arab-félsziget]]en élő alfaj
* ''Vulpes vulpes atlantica''
* [[Berber-róka]] ''(Vulpes vulpes barbara)'' az [[Atlasz-hegység]]ben élő alfaj
* ''Vulpes vulpes beringiana''
* ''Vulpes vulpes cascadensis''
* [[Kaukázusi-róka]] ''(Vulpes vulpes caucasica)'' [[Kaukázus]]
* ''Vulpes vulpes crucigera''
* ''Vulpes vulpes daurica''
* ''Vulpes vulpes diluta''
* ''Vulpes vulpes dolichocrania''
* ''Vulpes vulpes dorsalis''
* ''Vulpes vulpes flavescens''
* [[Amerikai vörös róka]] ''(Vulpes vulpes fulva)'' korábban önálló fajnak tartották, [[Kanada]] és az [[USA|Egyesült Államok]] területén él.
* ''Vulpes vulpes fulvus''
* [[Kasmír-róka]] ''(Vulpes vulpes griffithi)'' [[Jammu]] és [[Kasmír]]
* ''Vulpes vulpes harrimani''
* ''Vulpes vulpes hoole''
* ''Vulpes vulpes ichnusae''
* ''Vulpes vulpes induta''
* ''[[Jakut vörös róka]] Vu(lpes vulpes jakutensis)''
* [[Japán vörös róka]] ''(Vulpes vulpes japonica)'' – [[Japán]]
* ''Vulpes vulpes karagan''
* ''Vulpes vulpes kenaiensis''
* ''Vulpes vulpes krimeamontana''
* ''Vulpes vulpes kurdistanica''
* ''Vulpes vulpes macroura''
* [[Tibeti vörös róka]] ''(Vulpes vulpes montana)'' a [[Himalája]], [[Ladakh]] és [[Tibet]]
* ''Vulpes vulpes necator''
* ''Vulpes vulpes ochroxanta''
* ''Vulpes vulpes palaestina''
* ''Vulpes vulpes peculiosa''
* [[Sivatagi vörös róka]] ''(Vulpes vulpes pusilla)'' [[Thar-sivatag]], ([[Rádzsasztán]] állam, [[India]])
* ''Vulpes vulpes regalis''
* ''Vulpes vulpes rubricosa''
* ''Vulpes vulpes schrencki''
* ''Vulpes vulpes septentrionalis''
* ''Vulpes vulpes silacea''
* ''Vulpes vulpes splendidissima''
* ''Vulpes vulpes stepensis''
* ''Vulpes vulpes topolica''
* ''Vulpes vulpes tschiliensis''
* ''Vulpes vulpes vulpecula''
* [[Európai vörös róka]] ''(Vulpes vulpes vulpes)'' [[Európa]]
* ''Vulpes vulpes waddelli''
 
A vörös róka fogságban kitenyésztett és mai nagy számban tenyésztett színváltozata az [[ezüstróka]].
 
== Megjelenése ==
[[File:RenardCrâne.jpg|thumb|''Vulpes vulpes''- Koponya]]
Hossza eléri az 1,4 m-t, ebből 50 cm a farok. Magassága 38 cm. Súlya közepesen 6–10 kg, kivételesen akár 13 kg is lehet. Feje széles, homloka lapos, hirtelen keskenyedő arcorra hosszú és keskeny. Szemei ferdén nőnek; felálló füleinek a töve széles; felül kihegyesednek. Törzse karcsú, végtagjai rövidek és vékonyak. Farka hosszú és bozontos; Fölülnézetben rozsda-, vagy sárgásvörös szőrméje sűrű és puha. Homlokán vállain és háta hátulján a farok tövéig fehéren foltos; ajka, pofája és torka ugyancsak fehér. A végtagokon fehér sáv vonul lefelé, a fülek a mancsokhoz hasonlóan feketék. Nagyon ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyede, ezt a vadászati szaknyelv "szenes rókának" hívja, e furcsa szín megjelenéséért - csak úgy mint a fekete párducok esetében - bizonyos pigmentek a felelősek.
 
== Életmódja ==
[[Fájl:Red Fox cubs.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Rókakölykök]]
''Kotoréknak'' nevezett lakóhelyét elővigyázatosan választja meg. Kedvező körülmények között nem maga ássa, hanem borzok elhagyott kotorékaiban telepedik meg. Időnként lakott borzkotorékban is felüti tanyáját, és nem ritkán ki is szorítja onnan a [[borz]]ot. Gyakran költözik barlangokba és más természetes üregekbe, de romokba, omladékokba, kőrakásba is; gyakran korhadt fák üregével, sűrű bozóttal vagy elhagyott homokbányák üregével is megelégszik. Van, hogy kazlakban talál magának téli lakást. Főleg éjjel, de csendes, elhagyatott helyeken fényes nappal is vadászik. A hosszú nyári napokon több órával napnyugta előtt indul vadászni kölykeivel. Állandó hideg időben és nagy hóban csak a reggeli órákban pihen. Ameddig csak teheti, a sűrűségben halad.
 
A róka a fiatal őztől a bogarakig minden állatra vadászik, de szívesen fogyaszt dögöt is. Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a mezei és üregi nyulat, az őzgidát. Nemcsak a földön fészkelő madarak tojásait fogyasztja és fiókáit eszi meg, de a repülni tudó madarakat is képes becserkészi. Ha a szükség ráviszi jól úszik, ezért a vízimadarak fészkei sincsenek tőle biztonságban: még a kotló hattyúkat is megfojtja. Közismerten károsítja a házi baromfiállományt – főleg a kölykes anyaróka. A nagy kertekben és a szőlőkben sáskákat, cserebogarakat és lárvákat, földi gilisztákat fogdos, de megeszi az érett gyümölcsöt is. Télen, magas hóban, amikor vadászterületén nem jut megfelelő táplálékot, gyakorta az ember közelébe húzódik némi ételhulladék reményében.
 
Többnyire február közepén párzik (ez a koslatás). Ez idő alatt ''ibolyának'' nevezett mirigye nagyon erős szagot áraszt. A vemhes róka kitépi hasáról a szőrt, hogy kölykei könnyen hozzáférhessenek emlőihez. Ebből a szőrből készít vackot a kölyköknek. Egy alom 3–12 (többnyire 4–7) kölyköt számlál. A kölykök összetapadt szemhéjjal, fejhez lapult füllel jönnek a világra, és nagyon lassan fejlődnek. Szemük legkorábban a 14. napon nyílik ki; eddigre minden tejfoguk kibújik, de színük nem a megszokott vörös-fehér-fekete, hanem egyöntetű szürke. Egy–másfél hónapos korukban merészkednek először a szabadba, hogy a napon sütkérezzenek és játszadozzanak. Júliustól a kölykök az öreg vadászó rókát követik, majd egyedül is vadászni kezdenek (eleinte nappal, szürkületkor). Késő ősszel válnak el anyjuktól. Fogságban szelídíthető, főleg ha fogságban is született, de nem imprintálható annyira, mint a házi macska.
 
== Vadászati, közegészségügyi és természetvédelmi jelentősége Magyarországon ==
[[Fájl:Urban fox and rabbit.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Urbanizálódott vörös róka éppen egy házinyúlhoz próbál hozzájutni]]
[[Fájl:Echmul fejlodesi ciklusa.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A horgasfejű [[galandférgek|galandféreg]] fejlődési ciklusa]]
[[Fájl:Libahorror.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ez alkalommal 7 fiókát ejtett el]]
A rókát részben prémjéért, részben az apróvadállomány és a házi baromfiak pusztítása miatt emberemlékezet óta vadásszák. Mivel természetes ellenségei közül a nagy testű szőrmés ragadozókat a [[farkas]]t és a [[barna medve|medvét]] már régen kivadászták és a rókát zsákmányolni képes nagyobb ragadozó madarak, mint az [[uhu]], a [[szirti sas]], a [[parlagi sas]] és a [[rétisas]] állománya is erősen lecsökkent, állományát ma már csak az ember és a különféle betegségek korlátozzák.
 
Régen a róka [[dúvad]]nak számított. Egész évben vadászható volt, de értékes prémjéért elsősorban a téli időszakban lőtték. A divat változása és az állatvédő szervezetek kampányai miatt a szőrme viselés visszaszorult, a vadászati nyomás csökkent. A vadászati szokások megváltozása miatt a másik hagyományos vadászati módja a [[kotorékozás]] jelentősége is csökkent. Mindezek miatt a 90-es évek közepétől erősen megnőtt a hazai rókaállomány. Erősítette ezt a folyamatot az [[Európai Unió]] nyomására megkezdődött, [[veszettség]] elleni orális immunizálás. A folyamatosan növekedő populáció predációs nyomása a földön fészkelő madarak számára ez komoly veszélyhelyzetet teremtett. A növekvő állomány miatt megkezdődött a faj [[urbanizáció]]ja is. Ez a félénk, gyanakvó, éjszakai életmódú állatfaj beköltözött a lakott területekre. Ma már a települések, főként a városok háborítatlan részein, beépítetlen telkeken, parkokban ipari területeken is megtalálhatóak kotorékai. Ezek a városi rókák alig mutatnak félelmet az emberrel szemben és kiválóan megélnek a felhalmozott hulladékokon. Az új évtized kezdetén egy másik betegség a [[rüh]]esség fellépése miatt átmenetileg csökkent a róka hazai állománya, de a veszettség továbbra sem tűnt el határainkon belül.
 
Időközben [[Ausztria]] felől elérte határainkat egy főként a rókák által terjesztett fertőző betegség az ''echinococcosis'', az öttagú [[galandférgek|galandféreg]] ''(Echinococcus multilocularis)'' ''parazitózisa'' amelynek a róka mellett az ember is köztigazdája. A betegség hosszú lappangási ideje miatt veszélyes, mert mire a tüneteket a beteg észleli, a megtámadott [[máj]], esetleg más belső szervek, például az [[agy]] súlyosan károsodhatnak. A fertőzést a féreg [[spóra|spórái]] révén a természetben járó emberek, horgászok, vadászok, kirándulók egyaránt megkaphatják, de az urbanizáció miatt akár a kertekben, parkokban is megtörténhet a fertőződés.
 
A természetes ellenségek híján sűrű rókaállomány vadgazdálkodási, természetvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt súlyos problémákat okozhat. A vadgazdálkodók számára az apróvadállomány, a [[természetvédelem]] számára a veszélyeztetett fajok állományainak pusztításával okozhat károkat. Ilyen fajok többek között az [[közönséges ürge|ürge]], a [[fogoly]], a [[túzok]], a [[haris]], vizes élőhelyeken a telepesen fészkelő [[gulipán]], a [[gólyatöcs]] számara jelent veszélyt, de alkalmanként tömegesen képes pusztítani a [[nyári lúd]] családok röpképtelen fiókáit, amit számos alkalommal megfigyeltek a [[Fertő]] menti szikeseken. Ilyenkor heteken keresztül alkalmanként 5-10 fiókát is zsákmányol amit kölykeinek hord el kotorékába.
 
 
214 444

szerkesztés