„Gomba/Ehető gombák/Barna érdestinóru” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
a Új oldal, tartalma: „Kategória:Kertészet{{Kert-főcím}} {{TOC right}} {{Forrás| |'''Magyar Wikipédia:'''|[[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|~~~~}}”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}} {{TOC right}}
 
'''Barna érdestinóru'''
 
== Jellemzés ==
: Tönkje karcsú, szürke, sötétebben pikkelyes, érdes. Kalapja puhább húsú, barna. A csöves rész fehéresből megszürkül, húsa feketedik. Leginkább gyertyános erdőben terem.
 
== Kalap ==
: Félgömb alakú, domború, 5-12 cm nagy, igen vastag húsú. Színe a fehéresszürkétől a sárga és barna színek különféle árnyalataiban fordul elő, többnyire világos vagy sötétbarna. Felülete lehet kissé ragadós. Bőre nem húzható le, néha a kalap szélén túlér, visszahajlik.
 
== Csöves rész ==
: Eléggé vastag, széles, és a húsról könnyen lefejthető. A tönktől többnyire mély árok választja el. Nyílásai aprók. Színe szürkésfehérből szürke, majd szürkésbarnás lesz, a nyomáshelyeken barnul. A spórapor barnássárga.
 
== Tönk ==
: Hosszú, megnyúlt, karcsú, felfelé vékonyodó, ritkán zömökebb, 6-18 cm hosszú, 1-3 cm vastag. Szürke színű, és eléggé sűrűn álló sötétebb, szürkésfeketés, felszakadozó pikkelyektől érdes, hosszában csíkos.
 
== Hús ==
: Szürkésfehér, megtörve kissé szürkül, kékül. Főzve és szárítva szürkésfekete lesz. Az öregebb példányok húsa elég gyorsan megpuhul, vizenyős, vattaszerű lesz. A tönkben a hús mereven törik, idős korban szívósan keményedő.
 
== Szag és íz ==
: Kissé savanykás ízű, kellemes szagú.
 
== Termőhely és idő ==
: Lomberdőben, főleg nyíltabb füves részeken és nyirkos, árnyas ligetekben, erdei patakok mentén a fűben, legtöbbször nyírfák és gyertyánfák alatt terem, mert ezek gyökérkapcsolt gombája. Június és október között található.
 
== Felhasználás ==
: Jóízű kedvelt gomba, de csak a fiatalja kifogástalan. Az idős gomba az ételt nyálkásítja. Tönkje hamar szívósan kemény lesz, kalapja viszont esős időben erősen átvizesedik. Főzve a színe megsötétedik, szárítva megfeketedik, és aránylag nehezen is szárad.
 
== Hasonló fajok ==
: Leírásunk a főfajra vonatkozik. Van ugyanis néhány közeli rokona, amelyek főleg a kalapszínben térnek el tőle. Ezek egyike a sötét érdestinóru. Ennek húsa puha, erősen feketedik, a kalap sötétszürke, feketés, bőre repedezik. A tönkön fémes, csillogó sötét szín van, mintha megégett volna. A hús megtörve ibolyás-feketére színeződik el, és húsában a kukacrágás fekete. Gyertyánosban találjuk, főleg patakok mentén, agyagtalajon. A barna érdestinórut, valamint rokonait más tinórufajoktól jól megkülönbözteti szürkés színű termőrétegük és érdes pikkelyes tönkjük. Közeli rokona a sárga érdestinóru is. Ennek kalapja sárgás, a bőre többnyire repedező, a csöves rész sárga, később barnuló, a hús és a tönk is sárga.