„Címerhatározó/Szentiványi címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
19. sor:
 
 
A liptószentiváni Szentiványi család őseiőse II. Endre király uralkodása alatt
Csehországból származó hadvezérekLőrinc voltakcomes volt,aki 1241-ben részt vett a Muhi csatában. AFia családnakBogomér ősidiplomáciai osztatlanérdemeiért birtoka1263-ban Liptó
IV. Béla királytól adományt kap a Liptó megyei Vezveres földjére, ahol a hagyomány szerint Keresztelő Szt. János tiszteletére kápolna épül. 1286 július 8-án Szepesen IV. László király Bogomért és fiait ( Bodó, Miklós, Bogomér, János , Lőrinc, Dénes) valamint bátyjának ( Szerefel) fiait ( András és Miklós) kiemeli a "vendégek" sorából és magyar nemességet kapnak.
megyében a Szent-Iványi uradalom, mely Bocza bánya mezővároson kívül hat helységből állt.
Bogomér fiai a birtokon megosztoznak és ekkor válik a család öt ágra. A Szentiványi ( a legidősebb fiú Bodó leszármazottai), a Szmrecsányi (Miklós leszármazottai), Baán ( ifj. Bogomér leszármazottai)családok. Továbbá Szerefel fiainak ágai ( azaz Andrástól ) a Pongrácz és ( Miklóstól) a Pottornyay családok.
Ősi váruk, a (castrum sancti Joannis bapt.) mely magyarul „Szent-Ivány”-nak neveztetett, a
A családok közös eredetére utal, hogy mindegyik család címerében ott van a nyitott koronából kiemelkedő kar a kürttel és a csillaggal.
Hradeki hegyen volt található. Bogomér jelentős szerepet játszott a tatárok elleni harcokban.
A családnak ősi osztatlan birtoka Liptó megyében a Szent-Iványi uradalom, mely Bocza bánya mezővároson kívül hat helységből állt.
Ősi váruk, a (castrum sancti Joannis bapt.) melya magyarulkörülötte alakuló település „Szent-Ivány”-nak neveztetett, a Hradeki hegyen volt található.
Tolmácson Szentiványi Márk szerzett birtokot. Gyümölcsfaiskolája országos hírnévnek örvendett. Testvére, János, Nógrád vármegye első alispánja, ennek fia Anzelm vármegyei
főszolgabíró, 1832-36-ban és 1839-ben országgyűlési követ volt. A család építette a falu
közepén ma is álló kastély ősét. Szentiványi Anzelm 1854-ben bekövetkezett halála után a
birtok a ghymesi és gácsi, gróf Forgách családra szállt. [http://www.tolmacs.hu/cimer-vj.pdf]
A családi birtok gyöngyszeme a Csorba tó, melynek partján Szent-Iványi József nyaralókat építtetett melyből a későbbi klimatikus gyógyhely és turista paradicsom Csorba-fürdő fejlődött ki.1896-tól Csorba vasútállomástól fogaskerekű vitte az utasokat a tóhoz. 1903-ban a család 3 millió koronáért a magyar államnak eladta a tavat és környékén lévő telepet, azóta Szent-Iványi Csorba tó néven fürdő-nyaralóhely épült.
 
*Irodalom:
 
Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai. Heraldika kiadó 2000. 666.o.
 
Révai Nagy Lexikona 1912 V kötet
 
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
 
41 ⟶ 44 sor:
 
----
[[Fájl:Egyszerikép.jpg]]
 
== sepsiszentiváni Szent-Ivány ==