„Heraldikai lexikon/Kereszt” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
A kereszt különféle formái gyakori jelképek a {{Hl|vexillológia|vexillológiában}} is. Ilyen a György-kereszt Ausztráliában, az András-kereszt Mexikóban, a máltai kereszt Olaszországban, a Szent György kereszt Angliában és az ún. keresztes zászlók a skandináv országokban, melyek a dán zászlóra, a világ legrégebbi nemzeti lobogójára mennek vissza. (A legenda szerint amikor II. Valdemár vezetésével a dán keresztes lovagok hadjáratot folytattak a pogány észtek ellen, a küzdelem alatt, 1219. június 15-én, Szent Vitus napján, hirtelen egy jel szállt alá az égből: egy nagy vérvörös zászló fehér kereszttel. A visszavonulóban levő dán katonák elkapták a zászlót, és „Előre a győzelemért a kereszt jele alatt!” kiáltással ellentámadásba lendültek, és végül megnyerték a csatát. Az első ábrázolása azonban csak Gelre herold címerkönyvében jelenik meg címerként, a 14. század második felében.)
A keresztet már II. Szent Olaf, norvég király (1015-1028) hívei is használták az öltözékükön a pogányok elleni küzdelem során. Majd II. Orbán pápa 1095-ben a Clermonti Zsinaton vörös kereszt viselését rendelte el a keresztes hadjárat részvevői számára. Később a színe is megváltozott. Így például a harmadik keresztes hadjáratban (1189–1192) a franciák vörös, az angolok fehér, a flamandok zöld, a németek fekete, a többi nemzet tagjai pedig sárga keresztet viseltek. Miután az angolok Szent Györgyöt fogadták el védőszentjüknek, felvették az ő {{Hl|Szent György kereszt|vörös keresztjét}}.
Idővel a kereszt eredeti formája már nem volt elégséges arra , hogy megfeleljen a megkülönböztetés iránti növekvő igényeknek, ezért az egyházi lovagrendek eltérő alakú kereszteket kezdtek használni. Idővel különféle alakú keresztek jöttek létre és ma már mintegy 500-féle létezik, de egyre újabbak jönnek létre.
Az {{Hl|egyházi heraldika|egyházi heraldikában}} a kereszt az egyik méltóságjelvény. Kezdetben csak a pápát és legátusait illette meg. Ez hasonló volt a hosszú szárú körmeneti kereszthez, melyet a felvonulásokon és a szertartásokon csak a pápa, az ő legátusai, a pátriárkák, az érsekek és a püspökök előtt visznek. A 14. századtól ezt a méltóságjelvényt a pajzson, majd a pajzs mögött viselik, melyet a pátriárkáknak 1215-ben III. Ince pápa (1198-1216), az érsekeknek V. Kelemen pápa (1305-1314) engedélyezett. A 15. századtól a kereszt a papi méltóság általános jelképe lett és a magasabb méltóságok, mint az érsekek és pátriárkák címerpajzsuk mögött {{Hl|kettős kereszt}}et használtak, ahol a felső rövidebb rész az INRI feliratú tábla jelképe. A {{Hl|hármas kereszt}}et először VII. Kelemen pápa (1378-94) viselte a címerpajzsa mögött. Magyarországon a címerpajzs mögötti méltóságjelvényként először Bakócz Tamás bíboros, majd Széchényi György érsek címerében jelent meg és általánosan a 18. században terjedt el.
| |||