„OpenOffice/A szövegszerkesztés alapjai” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 188.36.97.36 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 145013) |
|||
9. sor:
==A szövegszerkesztés elmélete==
Ha napjainkban bárki leül egy számítógép elé, szinte biztosan előbb-utóbb valamilyen szöveget kell elkészítenie. Erre valók az úgynevezett szövegszerkesztő programok, melyek megkönnyítik a munkánkat, hatékonyabbá teszik azt. Igazán hatékony munkát akkor lehet végezni, ha valaki ismeri, tudja és meri is használni az adott programot. A szövegszerkesztők az egyik legkönnyebben használható programok, bár vannak olyan részeik, melyek széleskörű, komplex feladatok elvégzésére is alkalmassá teszik őket. Ezen tananyag célja, hogy a hogyanra adjon választ, valamint a megértést segítse.
Mielőtt elkezdenénk a gyakorlati munkát, célszerű megismerni a szövegszerkesztőkkel kapcsolatos általános tudnivalókat, amiket más programok tanulásánál is felhasználhatnak. Nagyon fontos tudni, hogy a számítástechnika az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, a mai tudás két-három év múlva már nem lesz korszerű és naprakész.
===Miért használunk szövegszerkesztő programokat?===
A szövegszerkesztő program az írógép számítógépes megfelelője, ilyen értelemben gépírást valósíthatunk meg a segítségével. Így a vele elkészült alkotásainkat dokumentumoknak nevezzük, melyek nemcsak a számítógép monitorán jelenhetnek meg, hanem papíron is (ha kinyomtatjuk egy nyomtatón). A szövegszerkesztő programok nemcsak dokumentumaink létrehozásában, hanem tárolásában, visszakeresésében, módosításában is segítenek.
===A szövegszerkesztő programok előnyei===
Az írógépen, ha leütünk egy billentyűt, akkor az azonnal megjelenik a papíron és nem módosítható. Nagyon korlátozottak a formázási lehetőségek (általában csak egy betűtípust használhatunk), ha valamit módosítani kell, azt gyakorlatilag újra le kell gépelni.
Ezzel szemben a szövegszerkesztőben az elkészült dokumentum javítható (akár azonnal, akár később), széleskörűek a formázási lehetőségek, helyesírás-ellenőrzést alkalmazhatunk, képeket, hangokat rendelhetünk a dokumentumhoz stb. A formázási lehetőségek igen széles tárháza áll a rendelkezésünkre, hogy esztétikussá tegyük dokumentumunkat.
'''A szövegszerkesztő programokat alapvetően két fő csoportra bonthatjuk:'''
* karakteres felületűek,
* grafikus felületűek.
A karakteres szövegszerkesztők legnagyobb hátránya, hogy a szöveg szerkesztése közben nem azt a formát látjuk, ami a nyomtatón lesz. Korlátozott a használható betűtípusok száma, korlátozottak a grafikus képességeik.
'''A legismertebb karakteres szövegszerkesztők:'''
* Wordperfect, 5.1,
* Word 5.0, 5.5,
* Context,
* Chiwriter
* Ékszer,
* PE2 (Personal Editor 2),
* NE (Norton Editor).
A grafikus felületű szövegszerkesztők körében – nagyrészt az operációs rendszerek grafikus felületének használata miatt – a programok kezelése nagyon hasonló egymáshoz. Általában azokat a betűket képesek használni, mint az operációs rendszer, WYSIWIG (What You See Is What You Get – Amit látsz, azt kapod) rendszerűek, ami annyit jelent, hogy amit a képernyőn (monitoron) látunk, a nyomtatón is azt kapjuk eredményül. Ezek a programok a legkülönfélébb szövegszerkesztési igényeket ki tudják elégíteni, az egyszerűbbtől a bonyolultig.
'''A legismertebb grafikus felületű szövegszerkesztők Windows operációs rendszer alatt:'''
* Word 6.0, 95, 97, 2000, XP (2002), 2003, 2007
* Wordperfect 8, 2000, 2002, X3
* Writer (OpenOffice.org) 1, 2, 3
* Starwriter (Staroffice) 5.2, 6,
* Ami Pro, Word Pro.
'''Unix (Linux) alatt:'''
* Starwriter (Staroffice) 5.2, 6,
* Writer (OpenOffice.org) 1, 2,
* Abiword,
* Kword.
Azért említem meg a Linux alatti szövegszerkesztőket, mert használatuk (az operációs rendszerrel együtt) ingyenes.
===A grafikus szövegszerkesztők főbb szolgáltatásai===
Itt azon lehetőségeket soroljuk fel, melyeket az általunk is tárgyalt szövegszerkesztő is tud, használatukat részletesen bemutatjuk. A következő lista csak ízelítő:
# Szövegszerkesztési alapok:
#* új dokumentum létrehozása,
#* szöveg bevitele, javítása, cseréje,
#* nézetek használata,
#* dokumentum mentése (tárolása),
#* nyomtatás,
#* helyesírás-ellenőrzés, javítás.
# Egyszerűbb formázási lehetőségek:
#* betűformátumok megváltoztatása,
#* bekezdéstulajdonságok megváltoztatása,
#* szegélyek, árnyékolások, hátterek,
#* tabulátorok,
#* felsorolások, számozások.
Mint a felsorolásból kitűnik, a szövegszerkesztés alapvetően két részre tagolódik:
'''1) a tartalom létrehozása,'''
'''2) a formátum beállítása.'''
A szövegszerkesztők abból a szempontból, hogy melyik rész elvégzéséhez van több, fejlettebb szolgáltatásuk, az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:
;Szerkesztőprogramok (editor),
:elsősorban a tartalom kialakítása a fő feladatuk, ilyenek voltak általában a karakteres felületű, egyszerűbb programok.
;Szövegszerkesztők (word processor),
:nemcsak a tartalom, hanem a forma kialakítása is a feladatuk, a jelen modulban ezekkel foglalkozunk.
;Kiadványszerkesztők (desktop publishing, DTP).
:elsősorban igényes, nyomdai minőségű nyomatok előállítása, színes munkák előkészítése. Ilyen programok például a QuarkXpress, Pagemaker, Indesign valamint Linux alatt a Scribus.
==A szövegszerkesztés általános lépései==
| |||