[[Fájl:Oronges.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|'''Császárgomba''' ''(Amanita caesarea)'' jól fejlett bocskorral és gallérral]]
A '''mikológia|mikológiában''' '''tönk'''nek nevezik a '''bazídiumos gombák''' egyes csoportjainak termőtestén található morfológiai képződményt, amely a gomba '''kalap (mikológia)|kalapját''' tartja. A '''kalaposgombák''' ''(Agaricales)'' rendjének legtöbb családjában, a '''tinórugomba-alkatúak''' ''(Boletales)'' és a '''taplóalakúak''' ''(Polyporales)'' rendjében, illetve a '''galambgombafélék'''nél ''(Russulaceae)'' igen elterjedt formai jegy. Néhány tömlősgomba-családban ('''csészegombafélék''' ''(Pezizaceae)'', '''kucsmagombafélék''' ''(Morchellaceae)'') is előfordul. Gyakran található burokmaradvány a tönk tövénél (bázisánál) bocskor (velum universale) vagy a kalap alatti részen gallér, gyűrű (velum partiale) formájában.
Szövete meddő '''hifa|hifákból''' áll, bizonyos fajoknál azonban a tönk felső részére is átnyúlhatnak a '''himénium''' generatív '''sejtsejtjei'''jei. Evolúciós jelentősége a '''spóra|spórák''' jobb terjesztésében nyilvánul meg: a felszínről magasabbra emelkedő termőrétegből kiszóródó szaporítósejteket messzebbre viszi a szél és az állatok.
