„Heraldikai lexikon/Címertörés” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
<div class="keretjobb" style="width:
<big>Névváltozatok: törtczímer, mellékági czímer (Bárczay 6.)
<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/R%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sek Rövidítések]▼
fr: armoiries brisées, de: Wappendifferenzierung, Wappen mit Beizeichen, la: scutarium praefactum
Névváltozatok: mellékjegyek
fr: brisure, en: brisure, cs: brisury, příznaky
▲<br>[http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/
</big>
</div>
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
'''Címertörés''', a család egyes ágainak megkülönböztetése a címeren végrehajtott változtatások által. Egyes országokban a házasságon kívül született gyermekek címerét is megváltoztatták a {{Hl|származásjegy}}ek hozzáadásával, továbbá a házastársak által a gyermekeikre hagyományozott címereket is megváltoztatták a {{Hl|negyedelés}}sel.
A címertörés különféle módon történhet: 1. a pajzsmező és a címerábrák színének megváltoztatásával, 2. a címerábrák számának és helyzetének megváltoztatásával vagy új ábra hozzáadásával, 3. a sisakdísz megváltoztatásával, 4. ezen módszerek kombinációjával
A német heraldika hatása alatt álló államokban általában eltérő sisakdíszeket használtak a címertörésre, elsősorban a középkorban és főleg a fejedelmi családokban, ahol a címersorrendnek heraldikai kifejeződése is lehetett. A címertörés főleg Franciaországban, a Rajna-menti tartományokban, Németalföldön és Angliában dívott. Az {{Hl|angol heraldika|angol}}, {{Hl|Francia heraldika|francia}} és {{Hl|olasz heraldika|olasz heraldikában}}apja címerét csak a legidősebb fiú használhatta változatlan formában. Angliában ezt is csak apja halála után. A többiek változtatást hajtottak rajta végre, azaz tört címert viseltek. Angliában a fiatalab fiúk meghatározott mellékjegyeket helyeznek a pajzsukra: a legidősebb fiú lebegő {{Hl|tornagallér}}t, a második félholdat, a harmadik ötágú csillagot stb. Általában a jobb felső sarokban helyezkednek el és a további generációk során is ott maradnak. Esetleg új jellel egészülnek ki. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy az adott fiúgyermek hányadik a családban. Skóciában a 19. században hoztak létre egy címertörési rendszert, mely világosan megjelöli a férfiak helyzetét a családban, de a címer megváltoztatása olyan fokú, hogy látszólag új címerről van szó. A legidősebb fiú apja életében itt is tornagallért visel. Portugáliában a család tagjai nevet választhatnak apjuk vagy anyjuk családjától. Ugyanez érvényes a címerükre is, mely információval szolgál arról, hogy a címer a nagyanya vagy a nagyapa oldaláról származik-e. A mellékjegy, mint pl. a lóhere vagy a szabad telek a pajzs jobb felső sarkában van. Ma a címertörést a legkövetkezetesebben Skóciában, Angliában és Portugáliában alkalmazzák. A nők nem viselnek címertörési mellékjegyeket, csak azokat, melyeket apjuktól örököltek, kivéve a kanadai heraldikát, ahol újabban a nők számára is bevezettek bizonyos mellékjegyeket.
A magyar nemesi heraldika soha nem volt merev rendszer. A nemesi és városi címerek állandóan változtak. A címertörés gyakori a magyar heraldikában is, de ez inkább önkényes címerváltoztatás és nem egy bizonyos rendszer szerinti címertörés. Ugyanazon család címere nem ugyanaz a 14. században és a reneszánsz, a barokk idején vagy a 18-49. században. Itt nemcsak stílusbeli, hanem tartalmi és strukturális változások is történtek. Megváltozhatott a jelképek elhelyezése, sorrendje, száma, színe stb. a pajzson és a sisakdíszen is. Sor kerülhetett a címerkép naturalizálására is. A {{Hl|fő címerábra}}, mely jellemezte a családot, azonban általában megmaradt.
Akár a legkisebb eltérés is címertörésnek tekinthető, ugyanakkor egyazon személy is gyakran viselt egymástól eltérő címerváltozatokat. Ez a {{Hl|címerfestő}}k és pecsétvésők felületességének eredménye is lehet. Ilyen esetben csak címerváltozatról (de: Wappenwandlung), nem címertörésről van szó, mert a változtatás célja nem az, hogy az adott {{Hl|ág (heraldika)|ágat}} elkülönítse a {{Hl|család}}on vagy {{Hl|nemzetség}}en belül.
A címertörés történhetett a pajzsmező színének megváltoztatásával (mint a Birisics család esetében), a címerképek átrendezésével (pl. a Bogomér liptói ispántól leszármaző családok: Szentiványiak, Pottornyaiak, Baánok, Szmrecsányiak, Pongráczok a koronán nyugvó, csillag által kísért kart és trombitát viselik, de egyes esetekben a kar páncélos, máskor vörös, néha jobb oldalon van és a trombita bal oldalon, máskor fordítva, néha a csillag a kar és a trombita között van, máskor fölöttük vagy alattuk), a mellék-címerképek megváltoztatása (a Medveczky család katolikus ágának címerében a medve kardot, balj mancsában kettős keresztet tart, az evangélikus ágnál a medve keresztet nem viseli), külön címerek viselése hasonló motívumokkal (pl. a Héderváry nemzetségből származó családoknál: Pálffyak, Újlakyak, Héderváryak). Néha a címertörést uralkodói jóváhagyás is szentesíti. Pl. a Szilágyi család címeres levele szerint a család azon tagjai, akik hadi pályán ténykednek, pajzsuk ezüst színét aranyra változtathatják.
[[Kategória:Heraldika]]
| |||