„Heraldikai lexikon/Denevér” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „<!-- A SZÖVEGDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: bőregér, la: vespertilio, de: f…”
 
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
 
'''Denevér''', hártyás szárnyakkal, csupasz testtel, hosszú fogakkal és jellegzetes fülekkel ábrázolt ritka címerkép. A modern heraldikában főként a barlangászok használják.
 
Hans Seybold úti naplója szerint Mátyás király egyik pompás hímzésű ruhájának az ujja közepén egy denevér volt látható hatalmas gyöngyökből, a szárnyai aranyos csillámlemezekből voltak. A 14. századi Szlécs (Sliače) templomának freskóin és Mátyás ruházatán a denevér nyilván a sötötségben való látás jelképe lehetett. A régi szimbolikában a halhatatlanok és a félistenek kísérője. A kereszténységben alvilági lény, ezért lett az ördögnek is denevérszárnya.
 
<!-- A SZÖVEGDOBOZ KEZDETE -->
 
10 ⟶ 16 sor:
</div>
<!-- A SZÖVEGDOBOZ VÉGE →>
 
'''Denevér''', hártyás szárnyakkal, csupasz testtel, hosszú fogakkal és jellegzetes fülekkel ábrázolt ritka címerkép. A modern heraldikában főként a barlangászok használják.
 
Hans Seybold úti naplója szerint Mátyás király egyik pompás hímzésű ruhájának az ujja közepén egy denevér volt látható hatalmas gyöngyökből, a szárnyai aranyos csillámlemezekből voltak. A 14. századi Szlécs (Sliače) templomának freskóin és Mátyás ruházatán a denevér nyilván a sötötségben való látás jelképe lehetett. A régi szimbolikában a halhatatlanok és a félistenek kísérője. A kereszténységben alvilági lény, ezért lett az ördögnek is denevérszárnya.
 
[[Kategória:Heraldika]]