„Címerhatározó/Sándor címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
A Sándor család bárói címere
 
"Kútfőkkel a XIV. századtól igazolható Trencsén vármegyei nemes család, amely Slavnicza településről vette előnevét. Sándor Móric 18051835-ben vette nőül herceg [[Metternich címer|Metternich]] ausztriai államkancellár leányát, Leontinát. Metternich Kelemen ausztriai külügyminiszter 1827-ben nyert indigenátust (1848 előtt a magyar honosság [nemesség] elnyerése külhoni részéről). A Sándor család ősi címere csücskös talpú címerpajzs kék mezejében zöld talajon a jobb oldalon magas szikla emelkedik, amelyből három vörös rózsa emelkedik. A szikla mellett szürke hím szarvas hátulsó lábain ágaskodik, három lábával felfelé lép, a negyedikkel még a zöld talajon áll, az egyik rózsát szájához kapva. A pajzs feletti zárt címersisak aranykoronájából szintén ugyanilyen szarvas emelkedik, szájában leszakított vörös rózsát tartva. A címertakarók jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös színűek. A bárói címeren a címerpajzsra bárói aranykoronát illesztettek, felette áll az aranykoronás címersisak. A grófi címerben a szarvas hármas hegyen nyugvó aranykoronából emelkedik ki, s nyaka nyílvesszővel van átütve, szájában pedig tölgyfagallyat tart. Ez utóbbi látható az egyesített címerben is. Az egyesített címer hasított, jobb oldali mezejében a Metternich család eredeti címerének egy része látható. Az eredeti címer hasított háromszögű pajzs jobb oldali ezüst mezejében vörös görög kereszt, bal oldali kék vagy vörös mezejében pedig három (kettő fent, egy alul), eredetileg (az egyesített címerben szürke) ezüstszínű gyöngykagyló." (Fejér lev.)
 
<gallery perrow="5">