„Heraldikai lexikon/Egyszarvú” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: unikornis, 1395 k.: vnícornís: v…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
'''Egyszarvú''', viszonylag gyakori képzeletbeli lény a címertanban. Lótestű állat, melynek homlokából középen egy hosszú, általában csigaszerűen megtekert szarv áll ki. Ez a régebbi ábrázolásokon hajlott, az újabbakon egyenes. A szarv gyakran meredeken vonul lefelé a homlokról, hogy elférjen a pajzsban. Kecskeszakálla, tehén vagy oroszlánfarka és hasított patái vannak. A szarv és a karmok általában eltérő színűek. A magyar heraldikában viszonylag gyakori címerkép, a németben ritka. Egyszarvú van pl. az Oláh család címerében. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) bárói rangemelése után (1588) pecsétgyűrűjén sokáig szerepelt egy leveles koronából kinövő, balra néző egyszarvú. Egyszarvú van Zsigmond király egyik elefántcsont faragványokkal díszített dísznyergén az 1430-as évekből. Az Almássy család címerének egyik változata a megbízhatatlan hitelességű Tropheum Estorasianum szerint egyszarvú, a sisakdísz pedig szárnyas egyszarvú. ▼
'''Egyszarvú''', viszonylag gyakori képzeletbeli lény a címertanban. Lótestű állat, melynek homlokából középen egy hosszú, általában csigaszerűen megtekert szarv áll ki. Ez a régebbi ábrázolásokon hajlott, az újabbakon egyenes. A szarv gyakran meredeken vonul lefelé a homlokról, hogy elférjen a pajzsban. Kecskeszakálla, tehén vagy oroszlánfarka és hasított patái vannak. A szarv és a karmok általában eltérő színűek.
▲
Eredete az ázsiai mitológiában van. A pogány indoeurópai mitológia szerint legfőbb ellensége az oroszlán (napjelkép), mely végigüldözte az egyszarvút (holdjelkép) az égen, majd megölte. Nagy britannia címerének pajzstartói ezért az ellentétes princípiumokmegjelenítéseként is értelmezhető. Szarvának mágikus erőt tulajdonítottak, mely megvéd a mérgezéstől. A Kr. e. 400 körül alkotó Klesziasz szerint szarva fehér, vörös és fekete (fehér: szüzek, vörös: érett nők, fekete: koros asszonyok), így az egyben termékenység-szimbólum. A középkorban Krisztushoz hasonlították. A szűziesség jelképe, már Arisztotelész és Plinius is használta. A legenda szerint csak úgy lehet elfogni, ha meztelen szüzet küldenek érte az erdőbe. Az egyszarvú az ölébe hajtja a fejét és hűségesen követi mindenhova.
| |||