„Heraldikai lexikon/Fák” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
A fa a címerleírásban lehet törzsű (de: bestammt), melynek törzse másféle színű, mint a szokásos (pl. vörös törzsű fenyő), gyökerű (de: bewurzelt), ha gyökere másféle színű, mint a törzse; gyümölcsű, ha a gyümölcsei színál kell megjelölni (pl. aranygyümölcsű, aranyalmájú).
Ha lombtalan, a téli koronához hasonlóan nincsenek rajta levelek, a neve szárazfa (fr: arbre ébranché, de. dürrer Baum).
A heraldikában elúfordul a faág vagy gally (la: ramulus, fr: branche, de. Ast) is. Ezt többnyire természetes módon ábrázolják, mint amilyen a pálmaág, az olajág a galamb csőrében stb., de néha az ágcsonk a természetes ábrázolásmód mellett lehet erősen stilizált geometriai mintázat is.
A fák széleskörű szimbolikával rendelkeznek. Az élőfa az élet, a száraz fa a halál szimbóluma. A fa az örök fejlődés, növekedés, megújulás, a ciklikus és irreverzibilis idő jelképe. A Tudás fájának kígyója a Sárkány csillagkép jelképe, a lecsonkolt világfa oszlopmása a világtengely megfelelője. Az életfából hajt ki a családfa, a mítikus származás fája. A görög mitológiában minden istennek volt fája (Zeusz – tölgy, Athéné – olajfa, Aphrodité – alma, holdistennő – fűz). A családfákat eredetileg fa alakban ábrázolták. Sok címerpajzzsal ellátott fa is ismert.
| |||