„Genealógia/Családfakutatás” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Genealógiafej}}
A '''családfakutatás''' a [[genealógia]] részterülete, melynek célja egy kiválasztott személy<ref group=j >Vagy '''probandus''', a latin probo, -are, -atus, -us kifejezés ''megvizsgál, megtekint, megszemlél'' jelentéséből</ref> rokoni kapcsolatainak feltárása, más rokoni vonalaktól történő elkülönítése, s ezek bemutatása. [[File:III. fokú vérrokonság felmentésére irányuló kérelem családfával 1829-ből.jpg|jobbra|120px|bélyegkép|''Arbor consanguinitatis 1829''<ref group=j >A Baranya megyei Németszék fíliáján, Barátúron élő Veczler József és Künstler Anna Mária házassági szándékra irányuló III. fokú vérrokonság akadálya alóli felmentési kérelme</ref>]] A genealógia nem önálló diszciplína, így nem alakultak ki a családfakutatás és -publikálás tartalmi és alaki feltételeit rögzítő protokollok sem, s emiatt nehéz elvárásokat megfogalmazni egy kutatási végeredménnyel kapcsolatban. Ez egyfelől megnehezíti a kutatások eredményeinek összehasonlítását, bizalmatlanságot szül a kutatást vállaló szervezetekkel szemben, ad absurdum vita tárgyává degradálja a kutatási eredmény fogalmát. Másfelől a tudományos kritika hiánya, a szabály nélküliség határtalan kreativitást enged a kutatóknak a [[lemenők]] és [[utód|utódok]]<ref group=j >A polgári törvénykönyv és a köznyelv a lemenők alatt az időben később született egyenesági rokonokat (gyermeket, unokát, azok gyermekét, unokáját, stb.), míg felmenők alatt a múltban született egyenesági rokonokat (szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.) érti. A genealógia épp fordítva, ''lemenő'' alatt a múltban született ''ősöket'' (szülők, nagyszülők, stb., azaz az elképzelt fa gyökereit), érti, míg az időben később születettekre az ''utód'' kifejezést használja.</ref> bemutatására.
 
224 208

szerkesztés