„Heraldikai lexikon/Anyakönyvek” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
legfontosabbak a születési, házassági és halotti anyakönyvek. Kezdetben az adott egyház plébánosa (Mária Terézia
1750-es pátense értelmében esetleg a káplán, a kórusvezető [[kántor]], a sekrestyés, a harangozó, a templomgondnok vagy más
10. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->
<div class="keretjobb" style="width:
<big>Névváltozatok: egyházi anyakönyvek, matrikula, pap-erszény 'temetési anyakönyv' (TESz. III. 92.)<br>
125. sor:
A családkutatás során alapvető szerepet kapnak a hiteles anyakönyvi adatok, ezért az ősök adatainak felderítésénél ismerni
kell a [[nagyapa]] (esetleg a nagyanya) származási helyét és vallását, hogy a [[felmenők]]et tovább lehessen keresni, a
területileg illetékes [[
Magyarországon 1847-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Ezért régebbi anyakönyvek általában idegen (latin, esetleg német)
147. sor:
A halotti anyakönyveknél a következő formulát kellett használni: ... évében, ... napján, ... havában ... fiú/leány ...
faluból, életének ... évében (ha ismert), ... házban a Szűzanya egyházának közösségében visszaadta lelkét az Úrnak. Testét
eltemették ... napján, ... templomában, általam, ... általmeggyóntatván és a szentségek kiszolgáltatása után ... napján.
A 17-18. századi halotti anyakönyvekben az elhalt személyek életkora gyakran pontatlan, mert ezt a hozzátartozók adták meg kerekített formában. Az eltérés akár 5 év is lehet és a pontos adatokhoz ezt össze kell vetni a születési anyakönyvekkel. Kezdetben nem tüntették fel a halál okát sem. A halotti szemlét 1714-ben rendelték el, mely során halotti bizonyítványt adtak ki a halál okáról. A patrimoniális közigazgazás 1858-as eltörtlése után (az osztrák tartományokban) a halotti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a halál és a temetés napját, a halál helyét, a lakóház számát, az uradalmat, a járási bíróságot, a kerületi hivatalt, az elhunyt nevét, családi állapotát, a gyermekek nevét, a szülők nevét, társadalmi állását, vallását, korát stb.
Az egykori Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió állami szervei hatalmas egyházi anyakönyvi anyagot gyűjtöttek össze. A
194 ⟶ 196 sor:
Az anyakönyvek adatait néha a [[címertan]] is hasznosítani tudja. [[Forgon Mihály|Forgon]] szerint régi otrokocsi anyakönyvi
feljegyzés volt az Ebeczky család [[
==Jegyzetek==
212 ⟶ 214 sor:
==Lásd még==
[[
[[Kategória:Genealógia]][[Kategória:Heraldika]]
| |||