„Olvasónapló/A Bélteky-ház” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
User:Marsey eredeti olvasónaplója a Wikipédiából |
||
1. sor:
== '''Fáy András: A Bélteky ház''' ==
''olvasónapló''
=== '''1. könyv''' ===▼
Hajnalban Vas Gyula, vállán puskával, elhagyja az apai házat. Betér a temetőbe édesanyja sírjához, ahol találkozik egy emberrel. Az idegen hosszú köntöst visel, haja hosszú, arca kedves, szemében pedig nemcsak a szelídség, hanem a téboly nyomai is láthatók. Megkérdezi Gyulát, hozott-e virágot, mert ő igen, és a számára kedves halott sírjára ül. Gyula otthagyja a bolondot. Dél felé betér egy fogadóba a zápor elől, ahol ifjak vitatkoznak hangosan a tisztválasztásról. A vitába, kiabálásba belekeveredik Halkó, a lantos; egy „kiesett tisztviselő”; és egy tudós, Porubay professzor. Halkó, aki ismeri a fiút, odamegy Gyulához, és Porubay segítségével meggyőzi, hogy az ifjúnak Uzán, a Mátra aljai faluban, az Uzay-családnál van a helye. A hatvan éves Uzay Elek (Porubaynak kedves ismerőse, jótevője) ugyanis nevelőt keres.
Gyula másnap este ér Uzára. A kastélyban kedvesen fogadják: Uzay éppen Bodnárral, a helyi pappal sakkozik, és nyer. Gyulát is megveri egy játszmában. Kilétéről kérdezik, Gyula azt feleli, hogy árva. Uzay kérdést tesz fel Gyulának: az öreg a házi nevelést, a pap az iskolait tartja jobbnak – mi erről Gyula véleménye? A fiú szerint a nevelő személye és hozzáállása a legfontosabb, de őmaga az iskolai nevelést részesíti előnyben, és házi nevelést csak akkor választana, ha a gyermek egy dologban nagyon tehetséges, és a házi nevelés segítene elmélyedni abban az adott témában. Belép a szobába Uzay tizenhárom éves fia, Károly, mögötte Cili, a nővére. A lány vacsorára hívja a férfiakat, akik tovább folytatják a nevelésről szóló vitát. Uzay felveszi Gyulát nevelőnek, mert tetszenek neki a fiúnak a nevelésről vallott nézetei.
Uzay tanítója nagyon rossz volt: csak matematikát tanított a gyermeknek, és teljesen elbátortalanította, elvette az önbizalmát. Uzay felnőve gazdag ember lett, tehetséges volt, és készített magának egy „mívesi szobát”, amit esztergályos, asztalos –és lakatos felszerelésekkel rakott tele. Uzay magába forduló, zárkózott ember volt, de jó feleséget talált magának. Neje nagyon szerette őt, és viszont, leste férje minden kívánságát. Az asszonnyal boldogság és élet költözött a házba, a halálával üres lett Uzay élete. Sára, az öreg szobaasszony, Tamás, a komornyik, Bodnár, illetve a gyermekei próbálták belé visszahozni az életkedvet, örömöt.
Cili okos lány volt, főleg a történelem érdekelte, amit a pap tanított neki. Csak akkor szólt, ha kérdezték, de mindenhez okosan hozzá tudott szólni. Uzay megkérte Gyulát, foglalkozzon a leány tanításával is.
Gyula tanította Károlyt minden olyanra, amire egy jövőbeni katonának szüksége lehet, főleg, hogy hogyan legyen nemes lelkű katona. A gyerek láthatóan jól haladt a tanulmányokkal.
Cili is fejlődött, őt inkább a tudomány kötötte le, mint a mindennapi női munkák. Csendes, szerény lány volt, szeretett mulatni, de csak mértékkel. Rengeteg évszámot és történelmi adatot tudott fejből, de Gyulának ez nem tetszett: szerinte a nő úgyis feleség lesz és anya, minek neki ilyenekkel terhelni a fejét? Végül Uzay és Bodnár meggyőzik, hogy a történelem fontos tudomány, és Gyula ezentúl már ókori és újabb kori erkölcsös hősnőkről is beszél Cilinek.
Bélteky Gyula atyja, Mátyás, korán árvaságra jutott. Apjának rokona, egy tisztviselő, lett a gyámja, annak testvére, Vilmos, a nyugalmazott huszárhadnagy, pedig imádta a gyereket. Matyi erős volt, a parasztgyerekekkel birkózott, és Vilmos egy katonát látott benne. Szabadon nevelte a gyereket, nem akarta iskolába járatni, engedte, hogy a fiú azt tegye, amit akar: Matyi szemtelen lett, csínyeket, durva tréfákat követett el. Végül iskolába adták, de mindkét helyről elküldték, mert verekedett az osztálytársaival, modora kibírhatatlan volt.
Felnőve birtoka volt, jó vagyona, és Mogyorósra ment Szögváry tanácsos leányát, Marit, feleségül kérni. De a házasság elkapkodott dolog volt: Matyi nem változott, ugyanolyan durva modorú maradt, és emiatt szenvedett az asszony. Fiuk születik, Gyulának nevezik el.
Leguli, a harmincöt éves ügyvéd, segítségével Matyi sok pénzhez jut, várat épít magának. Gyula nagyon tehetséges gyerek: apja bevezeti őt a mulatozás rejtelmeibe, anyja pedig Káray, a család barátja, segítségével tudományokra és hazaszeretetre tanítja. Gyula szeret festeni, és kimagaslóan halad a tanulásban. Húga, Biri (Borbála), mindenben az apjára ütött: önző, hiú, és csak a dorbézolásnak él. Egyértelmű, hogy Biri az apja, Gyula az anyja kedvence volt.
Gyula iskolába kerül. Két legjobb barátja, báró Regéczy Kálmán, és Ongay József. Birit apja egy intézetbe adja, hogy egy kicsit neveljék meg (francia nyelv, tánc, zongorázás), meg annyi németet tanítsanak neki, „mennyi vásárlási alkudozásokra elkerűlhetetlen.”
Közben telnek az évek, Matyi és a sógora, Szögváry János között nézeteltérés támad. Gyula elutazik Pestre, hogy világot lásson, megtanuljon lovagolni, vívni, és jogot tanuljon. Regéczy kíséri Gyulát mindenhová, Pesten bálba is mennek, ahol Gyula megismeri Regéczy húgát, Pólit. Itt jelenik meg Halkó is.
Gyula látogatást tesz a főispánnál és családjánál. A főispán fia, Vince, Gyula barátja. Anyja rokona Gyomay Klára, aki megtetszik Gyulának. Vince azt mondja neki, hogy a lány valóban nagyon szép, az a baj, hogy szegény. Gyula teljesen beleszerelmesedik a lányba, képet is fest róla. Vince meglátja, és őszintén bevallja barátjának: ő és Klára két éve szeretik egymást.
Klári apja, Gyomay, birtokos volt, de perekbe keveredett. Apja helyett Klári nővére, Veronika vezette a birtokot, de egy megfázás nagyon meggyötörte. Gyomay megnyert egy pert a főispán, Vince apja, ellen és cserébe magukhoz kellett vegyék vette Klárit nevelésre. Mindenki kedvelte a lányt, sokat segített a háztartásban és mindig kedves, jó kedélyű volt. Vince és a lány egymásba szerettek, és végül egy bál alkalmával vallották be egymásnak az érzéseiket. A család többi tagja nem tudott semmiről, és Vince azon gondolkozott, hogy talán feleségül veszi a lányt. Amikor Gyula odaérkezett, és beleszeretett a lányba, Vince félteni kezdte Klárit, féltékeny lett, és végül bevallotta barátjának Klára iránti érzéseit. Gyula nem szomorkodik, hanem Regéczyvel múlatja az időt. Meglátogatja őt, és családját, Pólival is egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
Regéczy és Gyula egy öreg festő (Berky) műveinek árverésére mennek el, ahol megismerkednek Kauffman Angelikával, a festő szép lányával. Kálmánnak nagyon tetszik a lány, és Angelika Gyulával is eltársalog. A lány maga is festeget.
Mindenki, aki csak számít, Kisrétre utazik, az öreg Regéczy báróhoz. Ott tudja meg Vince, hogy szülei ellenzik az ő és Klára házasságát, mert fiuknak Rónapataky generális lányát, Málit szánták feleségül. Megérkeznek Rónapatakyék, és megindul a mulatozás, zene, tánc, játék stb. A fiatalok az erdőbe mennek virágot szedni, kivéve Klárit, merthogy ő még túl fiatal, és amúgyis, a főispánné nem akarja, hogy Vince közelében legyen. Gyula bevallja érzéseit Pólinak, aki viszonozza a fiú szerelmét.
Vince dühös, mert nem engedték Klára közelébe. Ongay vigasztalja, hogy ő meg Máli annyira jól megértik egymást, hogy nem Vince, hanem Ongay lesz Máli férje. A mulatozás után mindenki hazatér. A három barát Pestre megy, Vincéékhez. Ott van Vince, Ongay és Gyula. Klára nagyon szomorú, mert hazafelé a főispánné kioktatta, hogy kerülje a fiát, mert a lány alacsonyabb rangú nála. A két szerelmes búsul, de Ongaynak ötlete támad: elküldi a varrónőt némi anyagért, és mivel Vince szülei nincsenek otthon, Ongay beviszi Vincét a varrogató Klárihoz. Barátaik előtt esküszik meg a két szerelmes, hogy szerelmük örökké fog tartani és semmi sem választhatja el őket. Másnap Ongay elutazik.
▲=== '''1. könyv''' ===
=== '''2. könyv''' ===
Kálmán és Gyula sok időt töltenek Angelikával, vele festegetnek a szabadban. Kálmánnak nagyon tetszik a lány, és minden alkalmat megragad, hogy a közelében legyen. Egy erdőbe mennek, jön a lány anyja is. Megnézik a naplementét, és a földön Gyula talál egy kapcsos könyvet, benne gyógyfüvekről szóló feljegyzéseket, illetve szerelmes, kesergő gondolatokat. Jön a hölgy, Gyula átadja neki a könyvet. A nő Angelika anyjának gyógyfüvekből való innivalót ad, aki jobban lesz, és a nő megígéri, hogy küldet neki. A nő ismeri az egy éve elhunyt Berkyt.
Gyula a sok látogatás miatt gyanúba keveredik, hogy biztosan Angelikát szereti, de végül tisztázza magát Póli előtt. Elmúlik ősz, és tél, és az ifjak világot látni utaznak. Vince tisztviselő lesz, és levelet hagy Klárinak, amiben biztosítja örökké tartó szerelméről.
Eközben Matyi, Gyula apja, érdeklődni kezd az egyik cseléd, Léni, iránt, és azt kívánja, bár ne lenne felesége. Mari egy halott gyereket szül, és ez után nagyon leromlik az egészségi állapota. Matyiban feltámad a szeretet, és ápolja feleségét, Léni pedig képmutatóan segít a gondozásban. Léninek nem tetszik Matyi, hanem a vagyonáért, rangjáért akar hozzá menni. Mari meghal, eltemetik. Mindenki gyászolja, Matyi őszintén, Léni és a temetésre hazaérkező Biri csak ímmel-ámmal. Biri szép, kacér lány lett, nagyon jól szót ért a férfiakkal. Mari halála után Léni megjátssza a szemérmes nőt, és reménykedik, hogy Matyi végre feleségül veszi. Ez akkor következik be, amikor egy gróf ispánja kéri meg a nő kezét, és eljönnek Matyihoz, hogy adja ki nekik Lénit. Matyi ekkor bevallja érzéseit, és feleségül veszi a nőt. Biri otthon marad. Leguli, az ügyvéd, még mindig szívesen látott vendég a háznál, és elveszi a szomszéd Valkay lányát, Kriskát. Az asszony öreg, kövér, depresszióra hajlamos – Legulinak megtetszik Biri, és azon gondolkozik, hogy elválik Kriskától, és Birit veszi el. Léni irányít a házban, még Matyinak is megmondja, mit tegyen.
Gyula és Vince két évet töltenek külföldön, bejárják Olaszországot, Németországot, Svájcot, Franciaországot, Angliát. Az utazásról Gyula levelet ír Ongaynak. Hazatérve nagy meglepetésekben van részük. Vince Klárit keresi, de a lányt Vince szülei visszaküldték az apjához Harsagra, azzal az ürüggyel, hogy ők a füredi fürdőben lesznek, és a lány ne maradjon egyedül. Ez persze nem igaz, azért küldték el, nehogy veszélyt jelentsen Vincére. Gyula meglátogatja Kálmánt, de a Regéczy-család elköltözött a kastélyból. Gyula Kálmánt egy pesti, gazdagon berendezett lakásban találja meg. Kálmán elmondja, hogy apja eladósodott, ő maga pedig lókereskedéssel foglalkozik, nagyon sikeresen. Gyula Póli felől érdeklődik, kiderül, hogy egy éve a megözvegyült Szögváry felesége. Gyulát nagyon lesújtja a hír, és szomorúan veszi észre, hogy Kálmánnal nagyon elhidegültek egymástól. Meg akarja látogatni Angelikát, de kiderül, hogy elköltözött a városból anyja halála után. Gyula és Vince elválnak egymástól, mindkettő a saját életét éli.
Gyula visszatér a szülői házba, ahol nem fogadják szívesen, mert szerintük túl okos lett, ezáltal pedig lenézi őket. (ami persze nem igaz) Gyula nem szeretne henyélni, kitanulja a gazdálkodást és a külföldön megszerzett tudását szeretné kamatoztatni, de apja nem ért vele egyet. Gyula érzi, hogy sokra hivatott, neki dolgoznia kell. Végül megkapja a kertet, amit gyönyörűen kialakít, tele fákkal, bokrokkal, virágokkal, fűszerekkel. Feszültség támad apa és fia között, amit mindig Léni simít el, emellett pedig nagyon kedvesen viselkedik a fiúval, pl. visz neki a kertbe ennivalót. Matyi mindenáron el akarja küldeni a háztól a fiát, és Gyula is azon gondolkozik, hogyan szabadulhatna onnan. Eltelik a tél, megérkezik a tavasz és kivirágzik Gyula kertje. Ott találkozik az Anna nevű öreg szolgálóval, aki megkérdezi a fiút, hogy ő és mostohája szerelmesek-e egymásba, mert a falu és a cselédség ilyeneket suttognak. Gyula azt mondja, hogy mindketten ártatlanok, és elhatározza, hogy másnap elhagyja az atyai házat. (A regény ezen a ponton kezdődik, amikor Gyula hajnalban elhagyja a házat.)
Gróf Rákosy ítélkezési napot tart Bőkúton. Hivatalos oda Bodnár, Uzay és Cili. A gróf utána egy partit szervez, ahol ott van Halkó is, és Uzay meg Bodnár körbeudvarolják az ott tartózkodó Türey Laurát. Uzaynak megtetszik a lány, és Bodnár megsejti barátja érzéseit, ezért nősülésre buzdítja. Befogatnak, és elmennek Türére. Az öreg Türey falusi nemes gazda volt, boldogan élt feleségével, két gyermeküket a legjobban iskoláztatták: Kornél Pest egyik legjobb ügyvédje lett, nagyon kedvelte a szebbik nemet, Laura pedig gyönyörű lány lett, Pozsonyban nevelkedett, nagynénjénél, és zongorázni is megtanult. A szülők és a lány is kedvezően fogadják Uzayt, a lány feleségül megy hozzá. Laura a cselédlányát, Ninát (vagy hívják Náninak is), is magával hozza, mert össze akarja boronálni Gyulával. Kornél közben Cili körül legyeskedik.
Egyik nap Vince érkezik Gyulához látogatóba. Beülnek egy fogadóba, ahol Vince elmeséli, hogy szolgabírói állást kapott. Sokat dolgozott, hogy elfeledje Klárit, de nem sikerült. Egyik nap elutazott Harsagra, és ő meg a lány ismét megfogadták, hogy örökké szeretni fogják egymást. Vince hazatér, és könyörög szüleinek, hadd vehesse feleségül a lányt, de szülei nem engedik. Közben Gyomay szomszédja, Szögváry és felesége, Póli, kikotyogták, hogy Klárit miért küldték haza valójában. Gyomay nagyon megbántódott, pert indított Vince szülei ellen, akiktől rengetet pénzt tudott elvenni, annyit, hogy megvette Kisrétet Regéczytől. Végül Vince szülei megengedték, hogy fiuk feleségül vegye Klárit. Vince elment Harsagra, hogy megkérje a lány kezét, de Gyomay nem adta. Vince az elutasítástól ágynak esett, nagyon beteg lett. Később Regéczytől egy levelet kaptak Vincéék, amiben az állt, hogy Klári Rónapataky generális menyasszonya, és, hogy mikor és hol lesz az esküvő. Vince lassan megbékélt a gondolattal, de elhatározta, hogy elmegy és még utoljára meglátogatja a lányt. Félúton találkozott össze Gyulával Uzán. Gyula azt kéri, hadd menjen vele Harsagra, hátha Rónapatakyt le lehet beszélni a házasságról, ha megtudja, mit érez a két fiatal egymás iránt. A kocsmában találkoznak Szőke Pistával, a gazda fiával, (akit a kisréti partin ismertek meg), aki elmeséli ő és Tóth Erzsike, a szobalány, szerelmének történetét. Nagyon szerették egymást, de a lány a parti óta nagyon adott magára, kacérkodott a férfiakkal. Felment Pestre, ahol találkozott Türey Kornéllal. Kornél is hivatalos volt Szögváry esküvőjére és gyakoroltak, mert egy színdarabot adtak elő. Erzsi és Kornél összemelegedtek, Pista pedig nagyon féltékeny lett. Erzsi nem tudott dönteni, mert Pista és Kornél is megkérték a kezét, és a lány szerette ugyan Pistát, de nem akart parasztfeleség lenni, ő többre hivatott. Végül Erzsit Pestre vitte az apja, és Pista feladott minden reményt, elszökött otthonról és katonának állt. Gyula erre azonnal levelet küldet Cilinek
| |||