„Heraldikai lexikon/Genealógia” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
124. sor:
1945 után a kommunista ideológia részeként a genealógiát mint polgári és úri tudományt bélyegezték meg, melynek művelésére nincs hely a szocialista társadalomban. A genealógia, mint történeti segédtudomány 1951-ben hivatalosan is megszűnt, amikor a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot feloszlatták. Felszámolták a genealógia hazai intézményi kereteit (tanszéki, társulati, folyóirati). A genealógia egyetemi oktatása megszűnt és a genealógiai kutatások folytatása sokáig szinte lehetetlen volt. A genealógiát akkoriban elsősorban csak egyes levéltárakban művelték, ahol elkészült néhány repertóriumi genealógiai leírás és táblázat. Engel Pál az 1970-es évektől szerkesztette (majd az 1990-es évek végén adta ki) középkori magyar genealógiáját, mely 785 táblán adja meg a családfákat. Az 1980-as évek elején a Történettudományi Intézet Jelenkor osztálya kutatási tervébe vette a „Hova lett a puszták népe?” kérdésének tisztázását, és a tanyakutatás analógiájára részt vállalt a volt társadalmi elit kutatásában is. Fügedi Erik az 1980-as években meghonosította Magyarországon a statisztikai demográfia elveit. A szociológiai és az antropólógia módszereit felhasználva foglalkozott a középkori magyar főnemesség mobilitásával, valamint (az Elefánthy család bemutatásán keresztül a ) köznemesség társadalmi összeköttetéseivel.
A megerősödő társadalomtörténeti érdeklődésnek, valamint az itthoni és külföldi szakemberek erőfeszítéseinek, nem kis mértékben Vajay Szabolcsnak, a Genealógiai és Heraldikai Társaságok Nemzetközi Szövetsége elnökének (1982-86) köszönhető, hogy 1983-ban létrejöhetett a magyar genealógiai kutatás háború utáni első tudományos intézménye, a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Genealógiai és Heraldikai Szekciója, Kállay István professzor elnökletével. A külföldön élő szakemberek közül Vajay Szabolcson kívül ismertebb genealógusok voltak még Kovách Ödön és Vásárhelyi Miklós az Egyesült Államokból. 1984-ben újra alakulhatott a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság, és újra indulhatott annak lapja, a Turul. Mindebben jelentős szerepe volt az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék munkásságának. Újabban Gudenus János József fejett ki jelentős genealógiai kutatást, több mint 600 magyar főnemesi család genealógiájának kiadásával. 2005 óta szerkesztésében jelenik meg a Nobilitas című folyóirat.
==Elméleti genealógia==
| |||