„Heraldikai lexikon/Őstábla” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
368. sor:
log2<Kekule-szám>
==Genetikai őstáblák==
A genetikában, pontosabban a populáció genetikában a rokonsági és a beltenyésztési koeficiens kiszámítására olyan genetikai őstáblát használnak, melyben az ősöket az utódokkal nyilak kötik össze. Ez lényegében a pathanalízis egyik típusa. A genealógiai őstáblához hasonlóan ez is minden egyén minden ősét tartralmazza, de attól eltérően egy adott személy az őstáblában csak egyszer szerepelhet. A genealógiai őstáblában ezzel szemben gyakran előfordul, hogy ugyanazon személy többször is előfordul, ha az utód közeli vérrokonok (unokatestvérek, másodfokú unokatestvérek stb.) házasságából született, tehát az őstáblán ősvesztésre került sor. Ez az őstábla alkalmas arra, hogy általa a legbonyolultabb rokoni és házassági kapcsolatokat is kifejezhessük. Az egyedszámozás az ABC nagybetűivel történik és mindig a bal felső egyedtől halad végig, egészen az utolsó egyedig (aki a genealógiai őstáblában a probandus szookott lenni). Az egyedszámozás (ősszámozás) tehát ellentétes, mint a genealóogiában. Ha a nagybetűk elfogynak, a soron következő egyedek számozására számokat és kisbetőbet is adhatunk a nagybetűkhöz (A1, H1, A2, C2; Aa, Ha, Ab, Cb). A nemeket a szokásos régi jelekkel jelezzük (férfi♂, nő♀). Ha a genetikai őstáblát a genealógiában használjuk, természetesen az egyes személyek nevét is feltüntethetjük benne.
[[Kép:Genealogiai_es_genetikai_ostabla.PNG]]
A genetikai őstáblán a nyilak azt jelzik, hogy egy egyén milyen más egyéneknek (utódoknak) ad át géneket. Géneket pedig egyenes vagy mellékágon csak olyan elődöktől lehet örökölni, akikkel korábban a közös ős által egyenes ági rokonságban voltunk. Oldalágon tehát a közös őseink által állunk génközösségben és rokonságban az oldalági rokonsággal A fenti genetikai őstblán az A↔I↔M↔O egyének mindannyian egymás egyenes ági rokonai. O ugyancsak N egyenes ági rokona, M pedig J-nek stb. Mivel a testvérek a mellékági genetikai öröklődés alapkövét jelentik, a genetikai őstáblán mindig egymás mellett szerepelnek, hogy elkerüljük a tábla fragmentálódását.
[[Fájl:Genealogiai_ostabla_mellekagiak.PNG]]
A fenti képen olyan genealógiai őstáblák láthatók, ahol mellékági rokonok is vannak. Az a) őstáblán szülők (A és B) láthatók két gyermekükkel (C és D), a b) őstáblán három gyermekükkel (C, D, E), a c) őstáblán féltestvérek (D és E) láthatók, akiknek csak az egyik szülőjük közös (D szülei A és B, E szülei B és C), a d) őstáblán pedig háromnegyed-testvérek (en: therre-quarter siblings) vannak (F és G), akiknél a három szülő részben közös (F szülei: C és E, G szülei: E és C). Ez az eset akkor áll elő, ha valaki elveszi korábbi házastársa testvérét (akinek voltak gyermekei és kettőjüknek is vannak gyermekeik), vagy pedig ha valaki elveszi testvére korábbi házastársát (akinek első házasságából voltak gyermekei, majd kettőjüknek is vannak gyermekeik). Ennek olyan genetikai szempontból releváns változata is lehet, amikor az anyák (vagy apák) egypetéjű ikrek: d1), illetve, ahol az anyák (vagy apák) féltestvérek: d2). A nyilak minden olyan lehetséges utat (en: route), ágat (en: path) feltüntetnek, amelyen egy előd géneket adhat át az utódainak. Ezért a szülők és gyermekek közti kölcsönös kapcsolat tartalmazza a legbonyolultabb sémát, a legtöbb nyilat. A mellékági rokonok ábrázolása szempontjából a szülők és két gyermek sémája kapja a legfontosabb szerepet, mert a genetikai őstáblán ez az alakzat fog megjelenni minden olyan esetben, amikor egy család mellékági rokonainak (pl. unokatestvérek, másodfokú unokatestvérek stb.) kapcsolatából származnak utódok. Az unokatestvérek pedig azért unokatestvérek, mert a szüleik testvérek voltak. Ez látható a fenti ábra e) őstábláján, ahol mellékági rokonok D és E (a testvérek), G és H (unokatestvérek), E és G (nagynéni-unokaöcs), D és H (nagybácsi-unokahúg), és mindannyiuk közös őse A ás B. C és D, valamint E és F között nincs vérrokonság, csak sógorság.
[[Fájl:Genealogiai_ostabla_unokatestverek.PNG|800px]]
A rokonházasságok hatására az is megtörténhet, hogy két személy egymásnak egyszerre egyenes és mellékági rokona. A fenti kép a) tábláján, mely unokatestvérek (G és H) őstábláját ábrázolja, D I-nek egyenesági rokona (nagyanyja), valamint mellékági rokona is (dédnénije). Mindez azért lehetséges, mert unokatestvérek (G és H) házasodtak össze és így A és B mindkettőjük közös őse. Ezen a táblán I és D (és E) között megfigyelhető az ősvesztésből eredő generációvesztés is. (Az ősvesztés pedid a G és H közt tátongó üreg által figyelhető meg.) A fenti kép b) tábláján kétszeres unokatestvérek (I és J) őstáblája látható, a b1) őstáblán mindkét unokatestvér szülői egypetéjű ikrek, a c) tábla kétszeres testvér-féltvér unokatestvérek (en: irregular double first cousins) őstáblája, ahol az egyik vonalon az ősök között testvérek, a másikon féltestvérek vannak, míg a d) tábla kétszeres féltestvér-féltestvér unokatestvérek (en: regular double half first cousins) őstáblája, ahol az ősö között mindkét vonalon féltestvérek vannak. A további őstáblák az unokatestvérek további lehetséges eseteit ábrázolják. Az e) tábla iker-unokatestvérek (en: first degree first cousins) őstáblája, olyan unokatestvéreké, akiknek szülei egypetéjű ikrek, az f) tábla fél-unokatestvérek (half first cousins) őstabálája, olyan unokatestvéreké, akiknek a szülei féltestvérek voltak, g) a másodfokú unokatestvérek (en: second cousins) azok, akiknek a nagyszüleik testvérek voltak, h) fél-másodfokú unokatestvérek (en: half second cousins), akiknek a nagyszülei féltestvérek voltak, az i) őstáblán K és N egymás dédunokatestvérei (en: first cousin once removed). Mindezen esetek mellett a legváltozatosabb mellélkági rokonsági kapcsolatok lehetségesek, de lényegében az összes a testvérek, és féltestvérek, esetleg az egypetéjű ikrek eseteinek a variációi. Két egyén egymáshoz viszonyított (a közös ős által fennálló) rokoni viszonyának megnevezése a kánonjogban használt előd- és utódtáblák megnevezései alapján deríthető ki.
==Lásd még==
| |||