„Olvasónapló/A Bélteky-ház” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A műről bővebben lásd a Wikipédia szócikkét: [[w:A Bélteky-ház|A Bélteky-ház]]
<!-- A Wikipédiában törlésre jelölték, ezért atartalmát ide hoztam. Üdv.-»KeFe« -->
== '''[[w:Fáy András|Fáy András]]: A Bélteky-ház''' ==
(''olvasónapló'')
'''A Bélteky-ház''' [[Fáy András]] [[1832]]-ben írt műve, az első magyar [[társadalmi regény]], mely a [[reformkor]] újító eszméit fogalmazza meg, többek között a [[Széchenyi István]] által írt [[Hitel (Széchenyi István)|Hitel]] hatását mutatja. Jellegzetes körképet ad a reformkori [[Magyarország]] problémáiról, alakjairól, a régi és az új nézetek képviselőinek harcáról. Emellett úttörő szerepe volt a [[magyar regény]] történetében. A maga korában igen nagy sikert aratott.
=== '''1. könyv''' ===▼
== A regény stílusa és szerkezete ==
Fáy regényében nagy helyet foglal el a szerelmi bonyodalom. Érezhető már a [[romantika]] hatása, amely mindenekelőtt a gyakran szélsőséges érzelmi állapotok rajzában, valamint romantikus külsőségek (álnév, rablók stb.) használatában mutatkozik meg.
A cselekmény bonyolult, szövevényes; sok a kitérő és csak rövidebb szerepet kapott mellékalak; ezt a benyomást erősíti az is, hogy mikor az író egy-egy új alakot felléptet, többnyire részletesen feleleveníti addigi életét is; de számos társadalmi fejtegetés megszakítja a cselekmény folyamát: a társadalmi reformokról, a gazdaság átalakításáról, kertészetről, nevelésről és a kor sok időszerű kérdéséről. Fáy ezért „tanregénynek” nevezte művét. Későbbi jegyzeteiben így fogalmazza meg<!--tehát módosítja?--> írói elképzelését: „Morális reflexiókat, célzatos eszméket nem szabad külön fejtegetni, hanem a személyek szájába kell adni.”<!-- pontos forrás elegéánssá tenné, cím, oldalszám-->
A regény „szerkezeti lazaságát” már a korabeli kritika felrótta. [[Bajza József]] szerint „a regény épülete hibás, nem tesznek összefüggő egészet, hanem egyvelegét számtalan biográfiai töredékeknek, melyek csak külsőleg függenek össze, s történetesen, nem belső szükségből.”
== Fontosabb szereplők==
* Bélteky Mátyás, az apa: A régi rend képviselője. A régi vágású [[magyar nemesség]] dáridózó, könnyelmű életét éli és ebben a szellemben nevelte fiát is.
* Bélteky Gyula, a fiú: A főhős, az új eszmék pártolója. Külföldi utazásából a műveltség, emberség, reformtörekvések eszményeivel tér haza és itthon beleütközik apjának és nemesi környezetének értetlenségébe, konzervativizmusába.
* Rónapataky generális: Telve van ideális elképzelésekkel, jobbágyait igyekszik jó körülmények között tartani, birtokán mintagazdaságot alakít ki.
* Laura: Temperamentumos természetű ifjú hölgy, aki kacérkodik a férfiakkal. Megszokta, hogy szépségével és okosságával minden férfit azonnal el tud csábítani. Miután megkap valakit, már nem kíváncsi rá.
* Cili: Modern lány, akit inkább a tudomány köt le, mint a mindennapi női munkák.
▲=== '''1. könyv''' ===
Hajnalban Vas Gyula, vállán puskával, elhagyja az apai házat. Betér a temetőbe édesanyja sírjához, ahol találkozik egy emberrel. Az idegen hosszú köntöst visel, haja hosszú, arca kedves, szemében pedig nemcsak a szelídség, hanem a téboly nyomai is láthatók. Megkérdezi Gyulát, hozott-e virágot, mert ő igen, és a számára kedves halott sírjára ül. Gyula otthagyja a bolondot. Dél felé betér egy fogadóba a zápor elől, ahol ifjak vitatkoznak hangosan a tisztválasztásról. A vitába, kiabálásba belekeveredik Halkó, a lantos; egy „kiesett tisztviselő”; és egy tudós, Porubay professzor. Halkó, aki ismeri a fiút, odamegy Gyulához, és Porubay segítségével meggyőzi, hogy az ifjúnak Uzán, a Mátra aljai faluban, az Uzay-családnál van a helye. A hatvan éves Uzay Elek (Porubaynak kedves ismerőse, jótevője) ugyanis nevelőt keres.
| |||