„Középiskolai dolgozatok/Zrínyi Miklós munkássága” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
6. sor:
:A költőt valószínűleg egy ifjúkori szerelem (1643) indította meg; első – fennmaradt – költeménye Esterházy Júliához szól: „Volt egy kis méhecském...”. Kapcsolatuk megszakadásával :Mária Euzébia iránt kezd érdeklődni. Hozzá címezve születnek a Viola-versek. Ezekben őszinte és tiszta hangon szól a szerelemről, kétségről, lemondásról, öröméről és boldogságáról is. 1645-ben keltek frigyre, s Viola-versek még házasságuk alatt is születnek. Egyik legkorábbi Violához szóló írása ez:
 
<center>„Az tigris nem örül ugy véres prédában,<br>
Mint te, oh kegyetlen, lölköm fájdalmában,<br>
Gyönyörködöl szívem szaggatásában:<br>
O, te vadnál vadabb s kegyetlenebb magadban!”<br/center>
 
:Eme versből leszűrhetően a leány (akkor még 14-15 éves) a tigris; egy későbbi versében viszont már a törékeny asszonyt látta benne.
28. sor:
:A középső rész (7-13. ének) a ostrom menetét ismerteti (1566. augusztus). Itt szerepelnek a vár körüli harcok és rohamok. Zrínyi hadjártassága itt tűnik ki igazán a csatajelenetek ábrázolásában (por, füst, stb.), de a döntő ütközetet már a halál csendje lengi körül:
 
<center>„Mind ennyi között is egyjajagatás nincsen,<br>
Mert nagy igazsággal s örömmel hal minden.<br>
Az mely helyen állnak, ugyanazon helyben<br>
Bocsátják lölköket Isten eleiben.” <br/center>
 
:A 13. énekre nyilvánvalóvá válik a törökök veresége, amikor már elvonulni készülnek, jön csak a sorsfordító pillanat: a törökök elfogják a magyar postagalambot. (Zrínyi ezzel kanyarodik vissza a történelmi valósághoz.)