„Akarta a fene/Petőfi jelenléte” változatai közötti eltérés

:Véleményünk szerint – e feloldás itt is a „jobb híján”esete - Arany áldást kér egy rontott írásra… pontosabban Petőfiére. Miért pont rá? Mert virtuálisan ott munkál e ballada megalkotásakor is a költőbarát. Ő volt az, emlékeztetnénk, aki

:1) óva intette Aranyt, hogy királyt pozitív színben tüntessen fel, még Mátyást se. (Petőfi levele Aranyhoz, Pest, Február 23. 1847.)

:Petőfi egyszer nagy nekibúsulásában – vagy jókedvében? – elkövetett egy végzetesnek tűnő hibát... és így ''ármány a keze-írása''. (E szavakat emeli ki Arany a most elemzett balladában!)

:Amely ármányos kézírásról szintén Petőfi jut eszünkbe, de már pár asszociatív bakugrást közbeiktatva. Schiller műve az ''Ármány és szerelem''. (A német költő ezen drámája Arany balladájának "ármány" dőlt betűs szavából ugrott be.) Ugyanakkor Arany tesz célzást Schiller egy dalára majd ''A kép-mutogató'' lábjegyzetében, de úgy, hogy a háttérben egyidejűleg ott lappang Petőfi is, ugyanis annak apropóján, ami révén Arany "előveszi" és megemlíti a Schiller vers magyarra fordítóját (Szemere Pált), megemlíthetné teljesen nyugodtan Petőfi Sándort is, mivel ő is fordította ugyanazt a Schiller-dalt (''Ifjú a pataknál''). Az, hogy ezt a tényt, miszerint a verset Petőfi is fordította, hogy Arany ne tudta volna, kizártnak tartjuk, mivel kiválóan ismeri költészetét, néha még jobban az övét, mint saját magáét.