„Akarta a fene/Petőfi jelenléte” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
:Ez a sor másképp kezelendő, mint az eddigiek. A dőlt betűvel szedetés (eredetiben: aláhúzás) metakommunikációs úton jelzi, hogy itt egy másik síkra tevődik át a szöveg és vele együtt annak értelmezése.
:Az aláhúzás régen is, ma is jelezhet elrontást, melléfogást. (A kurzívban is rejlik egy - nem túl szalonképes - metakommunikatív lehetőség.)
:Véleményünk szerint – e feloldás itt is a „jobb híján”esete - Arany áldást kér egy rontott írásra… pontosabban Petőfiére. Miért pont rá?
:Mert virtuálisan ott munkál e ballada megalkotásakor is a költőbarát. Ő volt az, emlékeztetnénk, aki :1) óva intette Aranyt, hogy királyt pozitív színben tüntessen fel, még Mátyást se. (Petőfi levele Aranyhoz, Pest, Február 23. 1847.)
:2) hasonlóképp levelezik Arannyal, mint Mátyás és Szilágyi Erzsébet egymással a balladában.
:Petőfi egyszer nagy nekibúsulásában – vagy jókedvében? – elkövetett a Felhőkben egy végzetesnek tűnő hibát, ami egyben irodalmi végrendelete is Sándornak... és így ''ármány a keze-írása''
:Amely ármányos kézírásról
:Petőfi Sándor személyéről van szó tehát... és hogy mi lenne ez a bizonyos kijavítandó vers, ami a Felhők ciklusban született … kiderül a végén az évköri menetnek… Ime, Arany egy 1847 szeptemberi levélrészlete Petőfihez: figyeljük meg az idő (egy nászéjszaka miatti!) megcsavarodását és a piros-fekete szín külön kiemelését…
|