„Akarta a fene/Petőfi jelenléte” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
15. sor:
:Petőfi egyszer nagy nekibúsulásában – vagy jókedvében? – elkövetett a Felhők ciklusban egy végzetesnek tűnő hibát, ami egyben irodalmi végrendeleteként is érthető... és így ''ármány'' (a Felhők-béli)''keze-írása'' - csakis iménti szavakat emeli ki Arany a most elemzett balladában.
:Amely ármányos kézírásról Petőfi már csak azért is eszünkbe jut - pár asszociatív bakugrást közbeiktatva -, mert Schiller műve az ''Ármány és szerelem''.
:A német költő ezen drámája Arany balladájának "ármány" dőlt betűs szavából ugrott be. A szerelem pedig vagy asszociálódik "magától", vagy itt emlékeztetünk, hogy "szerelmes szív"ről beszél kicsit később maga Arany is. A balladai levél pedig szívből jön és ahhoz is szól. Ugyanakkor Arany tesz célzást Schiller egy dalára majd ''A kép-mutogató'' lábjegyzetében, de úgy, hogy a háttérben szintúgy ott lappang Petőfi is, mivel annak apropóján, ami révén Arany "előveszi" és megemlíti a Schiller-vers magyarra fordítóját (Szemere Pált), megemlíthetné teljesen nyugodtan Petőfi Sándort is, hiszen ő is fordította ugyanazt a Schiller-dalt (''Ifjú a pataknál'') Az,Hogy hogyArany eztne atudta ténytvolna azt, miszerinthogy a verset Petőfi is fordította, hogy Arany ne tudta volna, kizártnak tartjuk. Arany kiválóan ismeri barátja költészetét, néha még jobban is az övét, mint a saját magáétsajátját. (lásd Petőfitől való kölcsönzéseit, "vendégszövegeit" majd balladáiban. Ezt mai divatos szóval "intertextualitásnak hívják.)
:Petőfi Sándor személyéről van szó tehát... és hogy mi lenne ez a bizonyos kijavítandó vers, ami a Felhők ciklusban született … kiderül a végén az évköri menetnek… Ime, Arany egy 1847 szeptemberi levélrészlete Petőfihez: figyeljük meg az idő (egy nászéjszaka miatti!) megcsavarodását és a piros-fekete szín külön kiemelését…