„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
1. sor:
 
===<center>Edwárd és indulása<center/>===
Eleinte Edward kíváncsiságtól fűtött, pazarul megszerkesztett, belső rímekkel kirakott belső monológját halljuk, ami átmegy dialógusba. („Hadd látom, úgymond, mennyit ér/A welszi tartomány”) Ez a beszédesség Merkúr uralmára utal, főként akkor, ha az kíváncsisággal „párosul”, ami leginkább a patkány, tehát az európai Zodiákus keleti megfelelőjének a kíváncsisága. Ennyi el is helyezi az évkörön a balladát: az az Ikrekből indul. Természetesen a ballada allegorizálása is egyértelműen az ikrekségre utal: mindenki tudta, hogy Edvárd – nem csak Edvárd, hanem szimbolizál még valakit, tehát kettős alak.(Ne értsük félre: balladai hősöket nem állatövi jegyeknek feleltetünk meg, hanem bolygóknak. Edwárdról is ki fog derülni, melyik planéta, de ennek biztos felfedésére várnunk kell az V. László elemzéséig.)
„Felség! Valóban koronád legszebb gyémántja Welsz!” - folytatódik a virtuális párbeszéd, amit a testi-lelki jóbarát lovával folytat. Főleg a testi barátságot hangsúlyoznánk itt, mivel többször történik még majd utalás a szemközti - tehát testi -, bár a lelki jegyekre is…A fakó lehet jó ló Magyarországon, azonban egész más jelentés járul ehhez a hangsorhoz angolul. Azonnal meg tudjuk válaszolni azt is, miért nem idézőjelezi Arany a dialógusukat: ami rossz, azt nem akarja idézgetni, nem akarja az ördögöt a falra festeni. És most a ló a Ross , azt is hozza magán, a ROSSZAT. Ez a ló nem fehérségéből is kiderül. A magyarság számára a Jó fehér lovon jön…Tehát ha az Ikrekben a ló megszólal, akkor azzal annak a gazdáját minősítik. Szellemileg ember és ló egy szint … (A rossztól kívánta óvni Magyarországot az évköri előző balladában is Arany, ha visszaemlékszünk még a Zách Klára zárására: „Rossz időket érünk,/Rossz csillagok járnak/Isten ója nagy csapástól/Mi magyar hazánkat!”) Azonban ez a fakó ló királyánál még így is okosabb, mert 1) Edwárd kérdezi 2) a hátas pedig mintha le is akarná beszélni a walesi kalandról. („S kunyhói mind hallgatva, mint megannyi puszta sír…”) Lássunk ebben figyelmeztetést. Edvárd nem lát. (Viszont majd hall… de akkor már késő.)
8. sor:
Az Ikrek jegye tehát a nyeregbe szállással, az itt erőben lévő felszálló Holdcsomóponttal indul. Felszállítja lovára Edwárdot vagy Edvárdot a Holdcsomó. A nagy helyesírási „bolyongásban” – hol így, hol úgy adja vissza a király és a tartomány nevét Arany – is erre a rejtélyes égi minőségre érzünk konkrét ráutalást.
A felszálló holdcsomópont a Nap-Föld-Hold viszonyrendszerből kirajzolódó rejtélyes, nehezen kiszámítható vagy megfogható égi minőség. Ez az a virtuális, az égen föl-le, szinuszgörbéhez hasonlóan és sebesen kerengő pont, amely a nap - és holdfogyatkozásokért felel. Ikrekben cselekményt indít, azonban úgy, hogy ő maga személyhez nem kötődik, emberi alakban színre nem lép.
 
 
===<center>...és érkezése<center/>===