„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
41. sor:
===Edvard kontra Edward===
:Egy érdekes körülményre hívnánk fel még a tisztelt Olvasó figyelmét. Ott, ahol a narrátor Arany nem a név hangzását (Eduard) akarja visszaadni mást beszéltetve, nos, ott az Edward nevet célzatosan kétféle helyesírással közli. „Edward király angol király” – így az első sor az első versszakban, majd a hetedik versszak ismétli a szót ugyanevvel a helyesírással.
De az utolsó alkalommal, mikor már vágtat a király, akkor csak szimpla vé-vel írja. (26. vsz: Edvard) Ez a helyesírási „anomália” egy kötetben sem érhető tetten, egyet kivéve - a kritikai kiadást... Nem hinnénk, hogy olyan gyorsan elfelejtette Arany, hogy írta a versben a király nevét az imént. Ehhez legkevesebb kétség sem férhet, nincs ugyanis a helyesírást érintő javítás vagy áthúzás…
:Evvel a v-w cserével értékítéletét fejezi ki és leminősít…De egyben esélyt is ad az emberré váláshoz. Ehhez az első lépcső az, hogy bolygószerepet oszthassunk Edvárdra… Ez balladában az emberré válás első – avagy utolsó – foka. Hogy bolygónak tekinthető-e az angol király, az a londoni „Fejére szól, ki szót emel” sor értelmezésétől fog függeni. Mondhatja a lord-mayor, de a király is…
:Ugyanakkor majdnem ugyanilyen valószínűséggel mondhatja Edwárd is azt, hogy „Felköttetem a lord-mayort, ha bosszant bármi nesz”, ami egy erőben levő Szaturnusz szájába a Mérleg téridőszínében nagyon illene. (London volt a Mérleg jegye Szabó Gyula értelmezésében is az Ember Tragédiájának)
:Követhető, egyszerűen felfogható, miért is ódzkodik annyira Arany idézőjelet - és így kényszerszerűen planétaszerepet is - adni Edvárdnak. Idézőjelet Arany Jánostól csak az kaphat – aki jó. Az ilyenre rá kell szolgálni… Tehát a bolygóméltóságok táblázatába – a dicsőségtáblára – Edvárd föl se kerülhet, mert oda logikusan csak bolygószereplők juthatnak be. Azt ugye pedig nem veszi ember- és/vagy bolygószámba se Arany, akinek a nevét direkt hibásan írja. (A tévedést – ismételnénk – elég valószínűtlennek tartjuk)
:Edwardot azért nem idézi, azért nem eshet tehát rá bolygószerep, mert az akkori babonás-mágikus világnézet, amilyen hunyt mesterünké is volt, ebben egy valóban megidéző mozzanatot hisz. Egy idézőjel jó esélyt adna a gonosznak, hogy valódi életet éljen. És ettől nagyon fél Arany – félti a jövőt, bennünket! -, hogy elszaporodhatnak a patkányok. Edwardnál aljasabb és lejjebb való „jellem” nincs Arany balladáiban. Legfeljebb Shakespeare-nél lehet hozzá foghatót találni. (Bár tudunk róla, Magyarországon „trend” manapság „szeretni” és a jó européert tisztelni Edvárdban is. Egyelőre nekünk ezt még - gyakorolni kell…)
:Az itteni vers aradi motívumon végződött…az évkörön következő aradival fog kezdődni…
Vagy mégis akad valaki, aki felveszi a versenyt Edwarddal aljasság és kíváncsiság tekintetében…?
Ez kiderül a következő balladából…. Egy nagyon keskeny pallón juthatunk el oda: az őszi napéjegyenlőség egy napos – tehát rövid pallóján . Az itteni vers aradi motívumon végződött…az ottani aradival fog kezdődni…