„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
 
 
:Eleinte Edward kíváncsiságtól fűtött, pazarul megszerkesztett, belső rímekkel kirakott belső monológját halljuk, ami átmegy dialógusba. („Hadd látom, úgymond, mennyit ér/A welszivelszi tartomány”) Ez a beszédesség Merkúr uralmára utal, főként akkor, ha az kíváncsisággal „párosul”, ami leginkább a patkány, tehát az európai Zodiákus Iker jegyének a keleti Zodiákusban megfelelő patkánynakállatnak a kíváncsisága. (aA patkány az egyik legkíváncsibb állat, nemhiába alkalmas kísérletezésre oly nagyon.) Ennyi el is helyezi az évkörön a balladát: az az Ikrekből indul. Természetesen a ballada allegorizálása is egyértelműen az ikrekségre utal: mindenki tudta, hogy Edvárd nem csak Edvárd, hanem szimbolizál még valakit, tehát kettős alak.(Ne értsük félre: balladai hősöket nem állatövi jegyeknek feleltetünk meg, hanem bolygóknak. Edwárdról is ki fog derülni, melyik planéta, de ennek biztos felfedésére várnunk kell az V. László elemzéséig.)
:„Felség! Valóban koronád legszebb gyémántja Welsz!” - folytatódik a virtuális párbeszéd, amit a testi-lelki jóbarát lovával folytat. Főleg a testi barátságot hangsúlyoznánk itt, mivel többször történik még majd utalás a szemközti - tehát testi -, bár a lelki jegyekre is…A fakó lehet jó ló Magyarországon, azonban egész más jelentés járul ehhez a hangsorhoz angolul. Azonnal meg tudjuk válaszolni azt is, miért nem idézőjelezi Arany a dialógusukat: ami rossz, azt nem akarja idézgetni, nem akarja az ördögöt a falra festeni. És most a ló a Ross<ref><small>Ross=paripa, ló(német)<small><ref> , azt is hozza magán, a ROSSZAT. Ez a ló nem fehérségéből is kiderül. A magyarság számára a Jó fehér lovon jön…Tehát ha az Ikrekben a ló megszólal, akkor azzal annak a gazdáját minősítik. Szellemileg ember és ló egy szint … (A rossztól kívánta óvni Magyarországot az évköri előző balladában is Arany, ha visszaemlékszünk még a Zách Klára zárására: „Rossz időket érünk,/Rossz csillagok járnak/Isten ója nagy csapástól/Mi magyar hazánkat!”) Azonban ez a fakó ló királyánál még így is okosabb, mert 1) Edwárd kérdezi 2) a hátas pedig mintha le is akarná beszélni a walesi kalandról. („S kunyhói mind hallgatva, mint megannyi puszta sír…”) Lássunk ebben figyelmeztetést. Edvárd nem lát. (Viszont majd hall… de akkor már késő.)
:Semmi jele vagy egyéb nyoma annak, hogy ez az Edvárddal a ballada kezdetén beszélgető valaki személy lenne, pl. kísérőként emberi alakban színre lépne. A balladai tömörség jellemzőjét szegné meg Arany azzal, ha itt pl. egy királyi kamarillás személyében hús-vér szereplőt léptetne fel, akivel pl. előzetesen programot egyeztet a király. Ember honnan is tudhatná, milyen ízű a fű Walesben? Azt csak ló „tudhatja”…
:Bár meg kell hagyni, elkísérik szolgái is az úton. (ez majd Walesben derül ki. („Szolgái szétszáguldanak”…stb)) Hozzájuk azonban nem szól. A szolgákkal csak Jupiter - lásd ''Mátyás anyja'' illetve ''A kép-mutogató'' - társalog emberi hangon. Edwardnak emberi hangja ellenben nincs.
53. sor:
:Edwardot azért nem idézi, azért nem eshet tehát rá bolygószerep, mert az akkori babonás-mágikus világnézet, amilyen hunyt mesterünké is volt, ebben egy valóban megidéző mozzanatot hisz. Egy idézőjel jó esélyt adna a gonosznak, hogy valódi életet éljen. És ettől nagyon fél Arany – félti a jövőt, bennünket! -, hogy elszaporodhatnak a patkányok. Edwardnál aljasabb és lejjebb való „jellem” nincs Arany balladáiban. Legfeljebb Shakespeare-nél lehet hozzá foghatót találni. (Bár tudunk róla, Magyarországon „trend” manapság „szeretni” és a jó européert tisztelni Edvárdban is…)
:Az itteni vers aradi motívumon végződött…az évkörön következő aradival indul…
 
<references/>
----
Előző oldal: [[Akarta a fene/Arany János:A walesi bárdok|Arany János:A walesi bárdok]] « » Következő oldal: [[Akarta a fene/|Akarta a fene/]]