„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
24. sor:
:Ez – mivel Merkúr, a tudás, logika, értelem bolygója, a fennhatósága alatt áll a vizsgált walesi szövegrész - teljesen logikus, értelmező jelzős a szerkezet is. („Montgomery, a vár ura, vendégli a királyt” (kiemelés tőlünk)) Az értelmező jelzős szerkezethez annyit nyelvészetben kevésbé jártas olvasóknak, hogy normál esetben a jelző magyarul a jelzett szó előtt áll - (piros alma) -, de ez a szórend néha felborulhat (Ettem almát, pirosat) Walesi nyelven, hasonlóan az értelmezős szerkezetekhez, mindig a jelző kerül a jelzett szó mögé. A szöveg a későbbiekben hemzseg a mindenféle és -fajta értelmezős (hátravetett jelzős) szerkezetektől. Nyelvészek Edward ételben való tobzódásához hasonlóan dúskálhatnak ezekben. Szinte minden további sorban rejlik a konstrukcióból ilyen vagy olyan, hasonlóképp az Edward fogyasztotta étel változatosságához.
:A testiség, testi vágyak kielégítésére a Szűzben természetesen hal szolgál – ez a Szűz szemközti, testi jegye („Vadat s halat, s mi jó falat”)
:Az elfogyasztott alkohollal párhuzamosan élénkül hangulata is, válik mind gőgösebbé, hiúbbá, pökhendibbé, önhittebbé és beképzelttebbé az öntörvényű vendég. A fokozást az ismétlések is kifejezik. Ezt a Szűz jegyére jellemző, görbeségeken át egymással párhuzamosan lefutó 3-4 vonal adja ki.
:Nárcizmusa Edwárdnak őt a Grimm-meséből megismert, önmagát varázstükrében szemlélgető gonosz királynéval rokonítja. Amikor a Szűz jele önmagába fordul, lesz az a mozzanat, ami párhuzamba állítható ezzel a balladai öntetszelgős részlettel.
:Kifelé vendéglátóiban ebet, ördögöt majd ismét ebet lát… (Ha befelé nézne Edwárd, ugyan mit látna?) Eb-ördög-eb. Ez is fokozás. (A középfok jele a -bb, a felsőfoké a leg -ebb.) Ismét tennénk egy megjegyzést a walesi nyelvtanról: a fokozásnak több fajtája létezik (ennyiben hasonlít többek között az angolra)