„Akarta a fene/A walesi bárdok elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
:Az Ikreken át – a lován – érkezik vissza a szintén levegős Mérlegbe, ahol hasonlóan népballadáink Horváth bírójához igazságot oszt Szaturnusz, mikor felköttetéssel fenyegeti a polgármestert. (Pl. népballadákban ugyanerre az általunk kielemzett Szűz-Mérleg jegyváltásra elemzi Pap Gábor ''Fehér Anna'' balladáját) Londonban a közegteremtő Vénusz lesz. Konkrétan a balladára ezt úgy érthetjük, hogy Edvárd fülzúgását Petőfi - akit Vénuszra elemeztünk - átkai nyomán kapja, amitől megőrül. Érdekes, hogy Petőfi átkait emlegeti fel – mintha ezzel indulna az utolsó ítélet, vagy legalább is valami véletlenszerű (szinkronisztikus?) összefüggésben állana a kettő egymással. („Harsogjon harsona!/Fülembe zúgja átkait/A welszi lakoma…”)A levegő lesz az az elem, ami a figyelem középpontjába kerül. A légy szárnyáról ír egy folyóparti -Vízöntő! - városban, mikor elméje elborul és az utolsó ítélet harsonái zúgnak fülébe.
<center, small>Rák </center, /small>
:A vers zárlatból kihallatszik az aradi vértanúk éneke is, akik dala örökké emlékeztet minden magyart a hazaszeretet és önfeláldozás nem hiábavaló, ám heroikus és felemelő aktusára. (Rák zárás, amely jegy pont olyan összefüggést alkot az előtte lévő londoni Mérleg jeggyel, mint az Ikrek indulás az őt hangulatilag kiegészítő, Walesre kiosztott Szűzzel. E jegyek – Ikrek-Szűz és Rák-Mérleg – egymást kölcsönösen egészítik ki szellemi-lelki síkon.)
60 ⟶ 61 sor:
:De az utolsó alkalommal, mikor már vágtat a király, akkor csak szimpla vé-vel írja. (26. vsz: Edvard) Ez a helyesírási „anomália” egy kötetben sem érhető tetten, egyet kivéve - a kritikai kiadást... Nem hinnénk, hogy olyan gyorsan elfelejtette Arany, hogy írta a versben a király nevét az imént. Ehhez legkevesebb kétség sem férhet, nincs ugyanis a helyesírást érintő javítás vagy áthúzás…
:Evvel a v-w cserével értékítéletét fejezi ki és leminősít…De egyben esélyt is ad az emberré váláshoz. Ehhez az első lépcső az, hogy bolygószerepet oszthassunk Edvárdra… Ez balladában az emberré válás első – avagy utolsó – foka. Hogy bolygónak tekinthető-e az angol király, az a londoni „Fejére szól, ki szót emel” sor értelmezésétől fog függeni. Mondhatja a lord-mayor, de a király is…
:
:Követhető, egyszerűen felfogható, miért is ódzkodik annyira Arany idézőjelet - és így kényszerszerűen planétaszerepet is - adni Edvárdnak. Idézőjelet Arany Jánostól csak az kaphat – aki jó. Az ilyenre rá kell szolgálni… Tehát a bolygóméltóságok táblázatába – a dicsőségtáblára – Edvárd föl se kerülhet, mert oda logikusan csak bolygószereplők juthatnak be. Azt ugye pedig nem veszi ember- és/vagy bolygószámba se Arany, akinek a nevét direkt hibásan írja. (A tévedést – ismételnénk – elég valószínűtlennek tartjuk)
:Edwardot azért nem idézi, azért nem eshet tehát rá bolygószerep, mert az akkori babonás-mágikus világnézet, amilyen
:Az itteni vers aradi motívumon végződött…az évkörön következő aradival indul…
----------------------------
| |||