„Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/Összegzés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
5. sor:
 
== Összegzés ==
:Az apa viselkedése és tulajdonságai őt leginkább Szaturnusz bolygótulajdonságaihoz kötik. Ez az utolsó, még szabad szemmel látható tagja a Naprendszernek. Ő jelöli ki annak szabad szemmel látható határát. „Eddig és ne tovább” - lehetne a jelmondata ennek a planétának. Tehát visszafog :- fiával (és lányával) Bárczi épp ezt tette, mikor házasságkötésüket hátráltatta és atyai áldását visszatartotta. (A vissza is kulcsszó az öreg Bárczi esetében.) Gyermekei nászukkal túllépték volna mind a biológia törvényei, mind a nyelvi jó ízlés határát - ne feledjük illetlen monogramjuk is. Az öregben nagyfokú a nyelvi érzékenység.
:Ennek a bolygónak lesz az exaltációs (megnyilvánulási, azaz színre lépési) pontja a hagyomány szerint éppen a Mérlegben <ref><small>Boll-Betzold: ''Csillaghit és csillagfejtés''ében látható erről a ''bolygóméltósági táblázat'' a 63. oldalon,[[Akarta_a_fene/Nevesincs-táblázat|nevesincs-táblázat]]</ref></small>, amely jegy egyúttal (nem véletlen) pont a bíróságok szimbóluma is. Ebben a jegyben fejti ki e bolygó hatását legjobban és esik e szerep épp a bíróként tevékeny apára.
[[Fájl:Jupiters_father_devours_one_of_his_sons_poseidon.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szaturnusz felfalja gyermekét (Rubens)]]
:Szaturnusz mítosza, hogy megeszi gyermekeit. Ezt megfestik többen, Goya vagy Rubens alkotásaira hívnánk fel a figyelmet. Bárczi, mikor saját kezűleg az erdőben - bár nem bizonyítható szándékossággal - megöli fiát, ahogy viszonyul családja tagjaihoz, a tény, hogy többé-kevésbé szándékosan (mivel tudja, nem a lány a tettes, de az adott helyzetben cselekedni másképp már nem tud) elítéli egy rövidzárlatos megnyilvánulással Abigélt - nos, egy ilyetén apai magatartásban nem érzünk oly nagy távolságot ettől az imént idézett és mitológiákból - de akár a magyar népballadai hagyományból is (''A halálra ítélt rab huga'' népballada) jól ismert kronoszi-szaturnuszi viselkedésmodelltől.
 
:A fiúról említenénk, hogy ugyanezen az évköri helyen - azaz a Mérlegben - a Nap kerül alávetésbe (''dejektio''), tehát vesztesi pozícióba. Tragikai vétsége nemcsak írásbeli (nem illenek össze monogramjaik, illetve nagyon is összeillenek egy más aspektusból), hanem szóbeli vétség is, hogy apja életére törne - amit el is mond a lánynak.
:Ha emlékszünk még, hogy Benő alakját nem is volt olyan nehéz Petőfivel egy kalap alá venni, megérthetjük, miért is nevezi őt többek között pl. Kányádi Sándor a magyar irodalom Jézus Krisztusának. De sorolhatnánk Aranyt is egy a ''Valódi népiesség'' (''Die Echte Volkstümlichkeit'' - Corvina, 1982, János Arany ''Gedichte'', Corvina, 1982, 37. oldal, amely írás magyar lelőhelye egyelőre számunkra ismeretlen) címmel írott dolgozatában tett "elszólása" miatt vagy Móra Ferencet, aki egy tárcanovellájában (''Petőfi-morzsák'') jelenti ki szinte ugyanazt, mint előző két költőtársa. Petőfi világirodalmi nagyságát és jelentőségét is jól bizonyíthatná magában az a tény, hogy a német romantika egyik hangadó költője - Bettina von Arnim - hozzá verset ír a következő címmel: ''Petőfi Napistenhez'' <ref><small>[http://www.wortblume.de/dichterinnen/petoefi.htm Itt pl.]</ref></small> A Napról ne felejtsük, hogy a világ világossága, akárcsak Jézus Krisztus is az egyházi szóhasználatban…
:A Petőfi-Jézus párhuzam szinte irodalmi közhellyé vált mára, ezt támaszthatja alá életrajzuk fedésbe hozhatósága is, kezdve a téli napforduló körüli születéssel, édesanyjuk keresztneve azonosságával és még sorolhatnánk a tízes nagyságrendben mozgó ilyen jellegű egybeeséseket. <ref><small>Lásd Jézus és Petőfi életrajzának összevetését pl. ''Hunnia'' 1996 márciusi számában: ''Akarta a fene''...</ref></small>
 
:Az adott állatövi jegyben uralkodó planéta a cselekmény legáltalánosabb keretét adja. A Mérlegben uralmon lévő Vénusz bolygó egyszerűen azt súgja, hogy húzódik egy szerelmi szál a történetben - hisz Vénusz a szerelem istennője. Bárczi első (szerelmes) éjszakája - ez Vénusz háza itt! - és következményei címmel is összefoglalhatnánk a balladát. De ez természetesen Benő tragikus és végzetes szerelmének története is egyben.
 
:Az ugyanitt száműzött bolygó eme táblázat szerint Mars, aki a vérfolyás el nem indulását jelenti érthetőleg, hiszen ahol ő fellép, vér folyik. (Ez épp nem történhet itt meg - mivel a Mérlegben Mars exiliumban, azaz távol, száműzve.)
 
:A Skorpióhoz annyit, hogy ez az a jegy, amely farka az ég felé mered… itt a szexus tör előtérbe :- gondoljunk Abigél és Benő előzetes és felfokozott szexualitására (más vágya sincs a fiúnak, csak amit a neve is súg: nőbe-nőbe-nőbe), vagy az emlegetett valagra - mely épp ezen állatövi jegy befolyása alatt áll az emberben. A Skorpiót rendeli a csillagmitikus hagyomány a nemi szervekhez, de a fenékhez is. (A valagot, de egy hangalaki egyezés révén a pecsétet is ide sorolnánk.) Ez az a jegy, ahol a földi lét során szellem és test elválik - "mint vízesés önnön robajától" -, vagy a gyertya lángja a lecseppenőlecsöppenő viasztól. Szintén ez az a jegy, ahol a földhözragadtság lefelé húz a sárba, míg a szellem szárnyra kap. (Épp ezért ábrázolásokon a sas felel meg a Skorpiónak pl. a keleti népeknél használatos Zodiákusban.)
:Ne reméljük tehát, hogy csakis és kizárólag - a földi események hű leírásához ragaszkodó - bírósági jegyzőkönyvek alapján rájövünk a ballada nyitjára - kell hozzá még valami plusz. :(Emlékeztetnénk most a Szabó T. Attila által felfedezett tetemrehívásos jegyzőkönyvre, amely szükséges, de nem elégséges a balladai történés megértéshez, hisz az varázsmondata homonim mondat nélkül mit sem ér.)
:A Skorpió száműzött bolygója Vénusz. Könnyű e motívum értelmezése: a szöveg zárlataként a lány elszalad - de érthetjük úgy is, oda nem írt büntetéseként száműzik... (A Skorpió és a Mérleg jegye sokáig egybe tartoztak, <ref><smallđhttp://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rleg_csillagk%C3%A9p</small></ref>mintha itt is erről lenne szó, a Mérleg helyszínt el nem hagyva lesz bíráskodás a Skorpió-ügyben)
:Abigél ugyanezen hagyomány szerint maga a Skorpióban alávettetésbe (dejektioba, vesztésbe) kerülő Hold. Nemcsak változandóságát idéznénk itt - emlékeztenék a kétértelmű „magát” szóra, amely második értelme megfordítja az egész, a balladáról addig kialakult koncepciót -, hanem azt is, hogy ez igazolja, Abigél tényleg hóhérkézre kerül. Ugyanakkor azt is kiolvashatjuk a mindentudó táblázatból, hogy (várandós) anya. (Tudjuk jól, hogy a Hold mitológiákban az anyaság planétája.) Ő az, aki az adott állatövi jegyben veszít. Rajtaveszt, hogy megjelent és eleget tett a tetemrehívás parancsának. Ha viszont nem megy el, akkor azért marasztalják el. A két bolygó - a Nap és a Hold között - tényleg kölcsönösség van: követi a lány a fiút a halálba is.
:Talányos, hogy nem tart számon a hagyomány senkit erőben (győztesnek) a Skorpióban - hacsak nem rejtett erőben. Ez ismét Szaturnusz. Ez jelzi, hogy az imént ezzel a szereppel felruházott :Szaturnusz - tehát az apa - felel a szurkálásért is. "Amúgy" viszont semmi tettes nem adódik. (Ezt az álláspontot képviseli a mai hivatalos irodalomértelmezés.
:A balladaelemzésekben sok a kitalált, kikövetkeztetett, elméleti (és nem földies-gyakorlatias) - a földi léttől szabadulni muszáj! - ezért Skorpiót hozó, ahhoz húzó elem. Ha csak a "le"-re (a papírra és a szóról szóra leírt balladai eseményekre) koncentrál az ember és nem néz föl, akkor sosem teremt szintézist és nem jut tovább - a csillagokig.
 
:Pap Gábort pedig azért kell itt megemlíteni, mert magyar kutatók közül - bár tanítványa (Vadász György) „biztatására” - ő volt az első, aki ennek a már feledésbe merült csillagmítoszi modellnek visszaadta régi rangját és fényét - és kipróbálta, ráilleszthetők-e az állatövi és jegytulajdonságok népmesékre, népballadákra. Könyvei és előadásai tanúsága alapján megfeleltethetőségük tökéletes. Egy-egy ballada mindig két, egymást követő állatövi jegytulajdonság-halmazt ölel át és jár körbe - akár itt, a Mérleg és Skorpió köré építkező Arany-ballada esetén. Mi csak annyit tennénk hozzá, nemcsak a nép-, de az Arany-balladák is ugyanezen az elven működnek…
 
:A fiú és az apa között volt a lényegi konfliktus, a modern pszichológia apa-fiú konfliktusnak nevezi az ilyet. (A lány - fiú között is lehetett valami hasonló, de az csak átmeneti feszültség volt, ami úgyis oldódott volna idővel - házasulásuk után.) Az apa-fia vetélkedés gyökere mitológiákba nyúlik, pl Kronosz és gyermekei között volt hasonló. (Kronosz felfalja fiait) Hogy ez a vándormotívum-toposz mennyire életképes, jelzi, hogy a mai film is használja, a ''Csillagok Háborúja'' Darth Vadere (= kb.sötét apa) is ennek az ókorból ismert Kronosznak a tovább élése.<ref><small>http://hu.wikipedia.org/wiki/Darth_Vader</small></ref>
:A sötétre festett, ókonzervatív nézeteket valló, lassan a jogszokásból is kivesző eljárást felelevenítő, merev és maradi, démonikus apától fia el akarja venni annak ősi jogát, az első éjszakáét!
34 ⟶ 56 sor:
:Akár egy nyelvészeti problematikát is újratárgyalhatnánk a ballada kapcsán, t.i. van-e összefüggés a szó (azaz a nyelvi jel) és annak hangalakja és az általa felidézett-megidézett valóságdarabok (entitások) között.
:Egy füst alatt az alaktanból (morfológiából) ismerős és a felsőbb nyelvészeti (mondattani és/vagy jelentéstani) régiók felé is utat nyitó egyalakúság, az izomorf szavak kérdésköre is terítékre kerülhetne, úgy mint lép<small>1,2</small>, tűz<small>1,2</small>. Ezen 1-2 jelentések között a mai nyelvészet nem hisz összefüggést. Így azt sem fogja érteni, miért is vérzik a halott és hogy lehet ez kauzális kapcsolatban Abigél felléptével. Ott fog véletlent sejteni, ahol mi nem - és fordítva.
: Tehát a ballada számunkra nyilvánvaló üzenete, hogy mind az egyalakú nyelvi jelek (értsünk most szót és mondatot is egyszerre) külön-külön egyes jelentései (1,2) között áll fenn szerves és szükségszerű kapcsolat, ugyanígy a nyelvi jelek nevei és a nyelvi jel által kimondott és megidézett valóságdarab között is. A szó hangalakja,
:Mindazonáltal a valóságmai és- aszervetlen szóelveket jelentésevalló, közöttminden összefüggésjelenséget nincs,egymástól viszonyukelszigetelten nemvizsgáló motivált….és Agyors mai(rövidzárlatos!) - szervetlenmegoldást elveket vallókereső - iskola szerint e három - a szó hangalakja, a valóság és a szó jelentése között - összefüggés nincs ...
 
:Tényleg…?
 
 
:Az apa viselkedése és tulajdonságai őt leginkább Szaturnusz bolygótulajdonságaihoz kötik. Ez az utolsó, még szabad szemmel látható tagja a Naprendszernek. Ő jelöli ki annak szabad szemmel látható határát. „Eddig és ne tovább” - lehetne a jelmondata ennek a planétának. Tehát visszafog :- fiával (és lányával) Bárczi épp ezt tette, mikor házasságkötésüket hátráltatta és atyai áldását visszatartotta. (A vissza is kulcsszó az öreg Bárczi esetében.) Gyermekei nászukkal túllépték volna mind a biológia törvényei, mind a nyelvi jó ízlés határát - ne feledjük illetlen monogramjuk is. Az öregben nagyfokú a nyelvi érzékenység.
:Hideg, rideg - abban a távolságban, ahol Szaturnusz kering, alig van fény és jeges minden. Emlékszünk még, milyen durván és elutasítón bánik és viszonyul szóban nejéhez és annak gyermekéhez. („Vissza, neki”)
:Ennek a bolygónak lesz az exaltációs (megnyilvánulási, azaz színre lépési) pontja a hagyomány szerint éppen a Mérlegben <ref><small>Boll-Betzold: ''Csillaghit és csillagfejtés''ében látható erről a ''bolygóméltósági táblázat'' a 63. oldalon,[[Akarta_a_fene/Nevesincs-táblázat|nevesincs-táblázat]]</ref></small>, amely jegy egyúttal (nem véletlen) pont a bíróságok szimbóluma is. Ebben a jegyben fejti ki e bolygó hatását legjobban és esik e szerep épp a bíróként tevékeny apára.
[[Fájl:Jupiters_father_devours_one_of_his_sons_poseidon.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Szaturnusz felfalja gyermekét (Rubens)]]
:Szaturnusz mítosza, hogy megeszi gyermekeit. Ezt megfestik többen, Goya vagy Rubens alkotásaira hívnánk fel a figyelmet. Bárczi, mikor saját kezűleg az erdőben megöli fiát, ahogy viszonyul családja tagjaihoz, a tény, hogy többé-kevésbé szándékosan (mivel tudja, nem a lány a tettes, de az adott helyzetben cselekedni másképp már nem tud) elítéli Abigélt - nos, egy ilyetén apai magatartásban nem érzünk oly nagy távolságot ettől az imént idézett és mitológiákból - de akár a magyar népballadai hagyományból is (''A halálra ítélt rab huga'' népballada) jól ismert kronoszi-szaturnuszi viselkedésmodelltől.
 
:A fiúról említenénk, hogy ugyanezen az évköri helyen - azaz a Mérlegben - a Nap kerül alávetésbe (''dejektio''), tehát vesztesi pozícióba. Tragikai vétsége nemcsak írásbeli (nem illenek össze monogramjaik, illetve nagyon is összeillenek egy más aspektusból), hanem szóbeli vétség is, hogy apja életére törne - amit el is mond a lánynak.
:Ha emlékszünk még, hogy Benő alakját nem is volt olyan nehéz Petőfivel egy kalap alá venni, megérthetjük, miért is nevezi őt többek között pl. Kányádi Sándor a magyar irodalom Jézus Krisztusának. De sorolhatnánk Aranyt is egy a ''Valódi népiesség'' (''Echte Volkstümlichkeit'' - Corvina, 1982, János Arany ''Gedichte'') címmel írott dolgozatában tett "elszólása" miatt vagy Móra Ferencet, aki egy tárcanovellájában (''Petőfi-morzsák'') jelenti ki szinte ugyanazt, mint előző két költőtársa. Petőfi világirodalmi nagyságát és jelentőségét is jól bizonyíthatná magában az a tény, hogy a német romantika egyik hangadó költője - Bettina von Arnim - hozzá verset ír a következő címmel: ''Petőfi Napistenhez'' <ref><small>[http://www.wortblume.de/dichterinnen/petoefi.htm Itt pl.]</ref></small> A Napról ne felejtsük, hogy a világ világossága, akárcsak Jézus Krisztus is az egyházi szóhasználatban…
:A Petőfi-Jézus párhuzam szinte irodalmi közhellyé vált mára, ezt támaszthatja alá életrajzuk fedésbe hozhatósága is, kezdve a téli napforduló körüli születéssel, édesanyjuk keresztneve azonosságával és még sorolhatnánk a tízes nagyságrendben mozgó ilyen jellegű egybeeséseket. <ref><small>Lásd Jézus és Petőfi életrajzának összevetését pl. ''Hunnia'' 1996 márciusi számában: ''Akarta a fene''...</ref></small>
 
:Az adott állatövi jegyben uralkodó planéta a cselekmény legáltalánosabb keretét adja. A Mérlegben uralmon lévő Vénusz bolygó egyszerűen azt súgja, hogy húzódik egy szerelmi szál a történetben - hisz Vénusz a szerelem istennője. Bárczi első (szerelmes) éjszakája - ez Vénusz háza itt! - és következményei címmel is összefoglalhatnánk a balladát. De ez természetesen Benő tragikus és végzetes szerelmének története is egyben.
 
:Az ugyanitt száműzött bolygó eme táblázat szerint Mars, aki a vérfolyás el nem indulását jelenti érthetőleg, hiszen ahol ő fellép, vér folyik. (Ez épp nem történhet itt meg - mivel a Mérlegben Mars exiliumban, azaz távol, száműzve.)
 
:A Skorpióhoz annyit, hogy ez az a jegy, amely farka az ég felé mered… itt a szexus tör előtérbe :- gondoljunk Abigél és Benő előzetes és felfokozott szexualitására (más vágya sincs a fiúnak, csak amit a neve is súg: nőbe-nőbe-nőbe), vagy az emlegetett valagra - mely épp ezen állatövi jegy befolyása alatt áll az emberben. A Skorpiót rendeli a csillagmitikus hagyomány a nemi szervekhez, de a fenékhez is. (A valagot, de egy hangalaki egyezés révén a pecsétet is ide sorolnánk.) Ez az a jegy, ahol a földi lét során szellem és test elválik - "mint vízesés önnön robajától" -, vagy a gyertya lángja a lecseppenő viasztól. Szintén ez az a jegy, ahol a földhözragadtság lefelé húz a sárba, míg a szellem szárnyra kap. (Épp ezért ábrázolásokon a sas felel meg a Skorpiónak pl. a keleti népeknél használatos Zodiákusban.)
:Ne reméljük tehát, hogy csakis és kizárólag - a földi események hű leírásához ragaszkodó - bírósági jegyzőkönyvek alapján rájövünk a ballada nyitjára - kell hozzá még valami plusz. :(Emlékeztetnénk most a Szabó T. Attila által felfedezett tetemrehívásos jegyzőkönyvre, amely szükséges, de nem elégséges a balladai történés megértéshez, hisz az varázsmondat nélkül mit sem ér.)
:A Skorpió száműzött bolygója Vénusz. Könnyű e motívum értelmezése: a szöveg zárlataként a lány elszalad - de érthetjük azt is, száműzik a lányt...
:Abigél ugyanezen hagyomány szerint maga a Skorpióban alávettetésbe (dejektioba, vesztésbe) kerülő Hold. Nemcsak változandóságát idéznénk itt - emlékeztenék a kétértelmű „magát” szóra, amely második értelme megfordítja az egész, a balladáról addig kialakult koncepciót -, hanem azt is, hogy ez igazolja, Abigél tényleg hóhérkézre kerül. Ugyanakkor azt is kiolvashatjuk a mindentudó táblázatból, hogy (várandós) anya. (Tudjuk jól, hogy a Hold mitológiákban az anyaság planétája.) Ő az, aki az adott állatövi jegyben veszít. Rajtaveszt, hogy megjelent és eleget tett a tetemrehívás parancsának. Ha viszont nem megy el, akkor azért marasztalják el. A két bolygó - a Nap és a Hold között - tényleg kölcsönösség van: követi a lány a fiút a halálba is.
:Talányos, hogy nem tart számon a hagyomány senkit erőben (győztesnek) a Skorpióban - hacsak nem rejtett erőben. Ez ismét Szaturnusz. Ez jelzi, hogy az imént ezzel a szereppel felruházott :Szaturnusz - tehát az apa - felel a szurkálásért is. "Amúgy" viszont semmi tettes nem adódik. (Ezt az álláspontot képviseli a mai hivatalos irodalomértelmezés.
:A balladaelemzésekben sok a kitalált, kikövetkeztetett, elméleti (és nem földies-gyakorlatias) - a földi léttől szabadulni muszáj! - ezért Skorpiót hozó, ahhoz húzó elem. Ha csak a "le"-re (a papírra és a szóról szóra leírt balladai eseményekre) koncentrál az ember és nem néz föl, akkor sosem teremt szintézist és nem jut tovább - a csillagokig.
 
:Pap Gábort pedig azért kell itt megemlíteni, mert magyar kutatók közül - bár tanítványa (Vadász György) „biztatására” - ő volt az első, aki ennek a már feledésbe merült csillagmítoszi modellnek visszaadta régi rangját és fényét - és kipróbálta, ráilleszthetők-e az állatövi és jegytulajdonságok népmesékre, népballadákra. Könyvei és előadásai tanúsága alapján megfeleltethetőségük tökéletes. Egy-egy ballada mindig két, egymást követő állatövi jegytulajdonság-halmazt ölel át és jár körbe - akár itt, a Mérleg és Skorpió köré építkező Arany-ballada esetén. Mi csak annyit tennénk hozzá, nemcsak a nép-, de az Arany-balladák is ugyanezen az elven működnek…
 
== Jegyzetek ==