„Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás/Összegzés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
47. sor:
:Aki jelenlétében eleredt a vér, az lélekben már készülhetett is teremtője színe elé… Régen az efféle istenítéleten eleredő vér akkora súllyal esett latba, mint manapság egy DNS-vizsgálat vagy ujjlenyomat. A daktiloszkópia kapcsán akár a daktiluszokra is kitérhetnénk és a ''Szeptember végén''re és Arany intertextuális kölcsönvételezéseire is ...
:Fiát erős felindulásból-önvédelemből - esetleg párbajban, tőrvíváskor - öli meg a fánál az erdőben. El kell higgyük neki, erre 7. vsz-beli belső tusakodása utal – ami kinn, az benn, ami fenn, az lenn, hogy egy régi jelmondatot idézzünk félig-meddig, bár nem Szaturnuszét, hanem Hermészét.
:A görög tragédiák sorsszerűségét véljük látni a halott vérének újra megeredésében. Emiatt Abigél ártatlanul kell bűnhődjék. Bukása oka a véletlen, egy "malőr", ezenegy apró ésegyezés, véletlenaz, hogy jelentésében egymástól merőben különböző két mondat hangalaki''hangalakilag egyezéseegyezik'' (a holt testvére jön~a holttest vére jön), ami számára végzetes csapdává lesz, hiszen a két mondat közül az egyik rá terhelő bizonyítékot szállít.
:Ha viszont ő itt ártatlanul bűnhődik - jogilag legalább is ártatlan, akkor "lesz ennek még böjtje is", mert a balladák erkölcsi világrendje nem tűri az egyensúly felborulását - valahol ezen egyensúlyvesztés kompenzálódni fog. (Erre esély csakis az utolsó balladában kínálkozik.)
:Apjának viszont feltámad a lelkiismerete.