„Akarta a fene/A hamis tanú elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
21. sor:
:Nem mellékes, hogy a napsütés annyira hangsúlyos:„Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet.” A mai ember könnyen feledi, hogy a megújuló fény játszik főszerepet karácsonykor és hogy azt ünnepeljük a téli napfordulón, a Bak téridőegység kezdetekor is. A Bak földeleműségére mutat a „föld” szó beemelése a versbe… Darab földről, határról szól Mars… („Hogy az a darab föld, amelyen most állasz/Nem tarcsai birtok, - ladányi határ az.”)
:Itt említjük meg a térdet is, mely minden, az
:A Bak téridejére ráfolyik annak szomszédos jegye, a Vízöntő. Ez jól követhető a jegytulajdonságokat vizsgálva, de nem a csillagos égen! Hasonló, ámbár fizikális konfliktus adódik a balladában: az egyik falu - Körösladány - ki szeretné terjeszteni határát a szomszédjáéra, Köröstarcsáéra. A Vízöntő állatövi jegye, amelynek környékén ilyen jellegű összetűzések adódhatnak, még arról is könnyen fölismerhető, hogy 1) az is téli környezetű – ott a tél közepe 2) bolygó nincs „azon a tájon” sem erőben, sem erővesztésben, erőtlenség „vesz erőt” az érkezőn. Emlékezzünk csak Goethe Faustjára, mikor a Peneiosz folyó partján Faust erőtlen… Így jár Márkus is: „Kezei reszketnek: tán erő híjában?/Tán a lelki vádtól, vénség álarcában?” - folytatódik az imént a téli fával kezdett idézet.
|