„Akarta a fene/A hamis tanú elemzése” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
71. sor:
:Ekkor azzal az ellenvetéssel élhetne tisztelt Olvasó, hogy a legcsekélyebb utalás sincs a balladában arra, hogy Márkusnak levágták volna a fülét. Hiszen jól láthatólag semmi nyoma nincs pl. az első versszakban, hogy Arany kihasználná a rím adta lehetőséget, hogy pl „Vedd le a süveget”/Hadd süsse a napfény begyógyult füledet pl,. És mivel ez nincs benne így - így nem is lehet az általunk preferált, a három szereplőt összehasonlító értelmezés helyes… akkor adná ennek a füllevágásnak vagy a fájdalomnak valaki valami jelét legalább valahogy vagy valahol... :Erre két dolgot mondhatunk: 1) Arany sosem fejez ki ilyen nyíltan, főképp hitbe vágó dolgokat. 2) ha a fájós (vagy levágott) fülét direkt nem is, de egy fájós fogát felemlegetik valakinek a versben. („S akinek a foga fáj, tartsa nyelvét rajta” - azaz mindenki úgy segítsen magán, ahogy tud…) Elképzelhető, nem fűlött Arany foga a fülhöz… csak a foghoz…A három szereplő, tehát az apostol Péter, az ő Olajfák hegyi ellenfele Málkus és a balladai Márkus mintha folytonosan és folyamatosan egymásba alakulnának, egymás szinonimái és cserepárjai lennének. Itt a folytonosságon, a folyamatszerűségen van a hangsúly - míg a szemközti (folyót és így a folyamatosságot véletlenül sem említő) ''Mátyás anyja'' pillanatfelvételeivel az állapotszerűségeiken volt. Ott állat jelezte, hogy (fény)kép- tehát állapotszerűséget - kell figyelembe venni. Itt ezzel szemben állatra csak egyetlen egyszer van nagyon halvány célzás, de akkor azonnal el is rebben az a szárnyas (a madár). Ezért a folyó fogja a szereplők folyamatszerűségét és egymásba alakíthatóságát kifejezni
:A másik oldalon - bár nem teljesen szemben, a ''Zách Klárá''ban - is van egy jelenet, mikor egy karddal fejre sújtanak. (Szaturnusz Jupiterére.) Ott kézzel próbálja elhárítani a személyében Magyarországot is fenyegető vágást a lengyel Erzsébet királyné. (Amit a lengyelek úgy kapnak vissza majd pár száz év múlva jótéteményként az élettől, hogy Magyarország számtalan lengyel zsidó üldözöttet fogad be a második világháborúban…)
:Rajta, az erőszakos, túlbuzgó, feleslegesen kardot rántó, izgága, kötözködő, másokat molesztáló, mesterét megtagadó és Márkushoz hasonlóan örökifjú Péter apostolon nyugszik az egyház. Most érthetjük meg, miért is oly hosszúak az itteni és miért oly rövidek a szemközti, ''Mátyás anyja'' sorai. Amíg a szemközti ballada
:Szent Péter végső nyughelye a római Szent Péter bazilika. Ugyanilyen van e ballada fölött is, ha emlékszünk még arra az időlyukra - elnézést: bazi likra -, ami az erre a balladára kupolaként ráboruló szemközti ballada kronológiai átszerkesztése után keletkezett… (A Mátyás megszületése és a levélírás között eltelt 14 éves időbeli szakadékra gondolunk. ([Akarta_a_fene/Jegyzetek/A_versszakok_átrendezése_utáni_új_versvariáns])
:A balladák szerzőjében így nem árt, ha egy álruhás evangélistát is látunk…aki persze apostol is egyben…
:Hogy a Márkus-Márk evangélista megfeleltethetőséget nem vettük számba, annak 2 oka van 1) nem érezzük annak létjogosultságát (a csak hangalaki egybecsengés véleményünk szerint nem indokol elégségesen egy ilyen párhuzamba állíthatóságot 2) Arany balladáin ne a legkézenfekvőbb megoldásokat, ne „leckefelmondást” kérjünk számon. 3) Annál inkább látjuk ezt a Márk---->Márkus--->Marx megfeleltethetőséget a
===<center>Egy rövid összegzés</center>===
|