„Akarta a fene/A ballada precessziós értelmezési kísérlete” változatai közötti eltérés

:Előtte a versben a süllyedő Titanicot elhagyók, maguk a vízbe vetők rövid leírása jön, ("S kört körre hány a barna hullám/Amint letűnnek itt vagy ott") majd új gondolatkör merül fel - az iskoláé. A fiú következik, akire a Vízöntő-Halak átmenet esik: „Jön egy fiú:”Én most tanulám/Az ''elsőt'': pénzem elfogyott:/Nem adtak: ugrom hát nagyot”.(10. vsz.) Ismét Petőfiről van szó - a fiúról -, az ő gyermekkorát, iskoláit adják e sorok. De precesszióba fordítva a lassan lejáró Halak világkorszakot is idézi a halpikkely (halpénz) felcsillantásával. Bernhard Thales volt az a Saulusból lett Paulus, akit a mi Petőfink vakító fénye térített meg - olvashattuk egyszer Aranytól.<ref><small>Corvina kiadó - János Arany - Gedichte - 1982, 37. oldal</ref> Így jutunk vissza a Jézus és Petőfi azonosíthatóságig. Iménti képen is - akár Arany metaforájában - épp egy vízből felugró és afölött közlekedő, fényesen csillanó „repülő” halat látunk, ami kapcsol a kiséves menethez és a 11-es számú levélhez, amin következik Petőfi „gondolájá”-val és a végső „ponton”-nal (ami hidat jelent - csak franciául, épp úgy, ahogy Bemmel érintkezett.) … („E kötetben volt minden reményem, gondolám…” ill. „A végső ponton álltam”)

:Petőfi a hajózással, vízben és víz feletti közlekedéssel azért említhető egy lapon, mert egyik leghíresebb verse a ''Föltámadott a tenger'', amiben központi szerepet kapa gálya. A nagy ugrás pedig ott lesz, mikor "elugrik" e hal Barguzinig, ahol Petőfi tényleg a szent vízen, a Bajkálon jár - csak Petőfi hajó képében szeli a hullámokat - mivel Petőfiről hajót - gőzhajót?! - neveztek el a Bajkál tavon. <ref><small>http://sanyinyaral.blog.hu/, 1989 augusztus 19 - Barguzinszkaja Pravda, Beketov cikke, 1989 szeptember 16 - Kárpátontúli (Magyar?) Ifjúság. Vaszilij Pagirja cikke ugyanerről, 1990 január 13, Pagirja u.o.</ref>

:Felhívnánk a figyelmet, hogy ellentétes irányú mozgások indulnak el, amit már észrevehettünk Marx és a vízen tükörképként megjelenő Márkus felléptekor - akárcsak balladájában! De ugyanígy itt is: a galambpár felfelé repül, míg a fehérbe öltözött, bukásra ítélt ifjú s leány lefelé tartanak.