„Akarta a fene/A hamis tanú elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
 
:A [[Akarta a fene/Nevesincs-táblázat|„nevesincs-táblázat”]] alapján a Bak cselekményindító (direkt erőben lévő) bolygója Mars. Különösképp azoknak a mondatoknak a kimondója mögött sejthető a hadisten, aki szavaiban könnyen és azonnal felismerhető a kemény, parancsoló hangnem… A ballada első versszakában mással sincs dolgunk, csak felszólító mondatokban fogalmazó, kommandírozásban jártas személy rövid, pattogós, katonás utasításaival. (Állj elő, vedd le, tartsd fel) Emlékezzünk vissza az évköri megelőző ballada, ''Az ünneprontók'' pattogós, katonás, harcias befejezésére. Ezeket a mondatokat a köztudottan mágikus-babonás látásmódja miatt nem szorítja idézőjelek közé Arany? Fél talán, hogy a direkt megidézett Mars háborút gerjeszt…? Vagy arról lehet esetleg szó, hogy az erőben és otthon lévő bolygók itt, a Bak „házatáján” összekuszálódnak-fordulnak egyet?
 
: Talán hasonló direkt megidéző erő feltételezése miatt nem idézőjelesült Edvárd király sem: ez a szereplő még nem szolgált rá erre, ő még nem az ember kategóriája. Az azzá válás útja Arany világképében bolygóval való beazonosíthatósággal kezdődik. Ennek a végén - vagy elején? - álló minőség az ember…
:Nem mellékes, hogy a napsütés annyira hangsúlyos:„Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet.” A mai ember könnyen feledi, hogy a megújuló fény játszik főszerepet karácsonykor és hogy azt ünnepeljük a téli napfordulón, a Bak téridőegység kezdetekor is. A Bak földeleműségére mutat a „föld” szó beemelése a versbe… Darab földről, határról szól Mars… („Hogy az a darab föld, amelyen most állasz/Nem tarcsai birtok, - ladányi határ az.”)