„Akarta a fene/Arany János:V.László” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Jó Budavár magas<br />
Tornyán az érckakas<br />
:Csikorog élesen.<br />
<br />
»Ki az? mi az? vagy úgy -«<br />
Uram László király:<br />
A zápor majd eláll,<br />
:Az veri ablakod.«<br />
<br />
A felhő megszakad,<br />
Zúgó sebes özönt<br />
A rézcsatorna önt<br />
:Budának tornyiról.<br />
<br />
»Miért zúg a tömeg?<br />
»A nép, uram király,<br />
Csendes, mint a halál,<br />
:Csupán a ''menny'' dörög.«<br />
<br />
Megcsörren a bilincs,<br />
Buda falán a rab<br />
- Egy-egy felhődarab -<br />
:Ereszkedik alá.<br />
<br />
»Hah! láncát tépi a<br />
»Uram, uram, ne félj!<br />
László, tudod, nem él<br />
:S a ''gyermek'', az fogoly.«<br />
<br />
Mélyen a vár alatt<br />
Olyan rettegve lép,<br />
Most lopja életét...<br />
:Kanizsa, Rozgonyi.<br />
<br />
»Kettőzni kell az őrt,<br />
»Mátyás, az itt maradt,<br />
Hanem a többi rab -<br />
:Nincsen, uram, sehol.«<br />
<br />
A felhő kimerült,<br />
Lágyan zsongó habok<br />
Ezer kis csillagot<br />
:Rengetnek a Dunán.<br />
<br />
»El! míg lehet s szabad!<br />
»Miért e félelem?<br />
Hallgat minden elem<br />
:Ég s föld határa közt.«<br />
<br />
Az alvó aluszik,<br />
Ha zörren egy levél,<br />
Poroszlót jőni vél<br />
:Kanizsa, Rozgonyi.<br />
<br />
»Messze még a határ?<br />
»Legitten átkelünk,<br />
Ne félj uram: ''velünk''<br />
:A gyermek, a fogoly«.<br />
<br />
Az alvó felvirad,<br />
Szellő sincsen, de zúg,<br />
Felhő sincsen, de búg<br />
:S villámlik messziről.<br />
<br />
»Oh adj, oh adj nekem<br />
»Itt a kehely, igyál,<br />
Uram, László király,<br />
:Enyhít... mikép a ''sír''!«”<br />
<br />
Állj meg, boszú, megállj:<br />
Cseh ''földben'' a király,<br />
Mindég is ott marad,<br />
:De visszajő a rab...!<br />
 
| | |1853.}}
Névtelen felhasználó