„Akarta a fene/Még egy precessziós értelmezés” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
:<br/></small> </tt></div>
__NOTOC__
:A ''Híd-avatás'' precessziós értelmezésekor Krisztus kereszthalálának voltunk szinte közvetlen szemtanúi a hídon, azt kicsit más beállításba helyezve. Mostani nagyobb ívű és léptékű menetünk során három állomást érintünk, egy csehet, egy osztrákotHabsburgot és egy japánt.
:Kezdjük ezt az elemzést is a vers első versszakán, ahol az érckakas csikorog. Majd ezután kövessük V. Lászlót álomképein vagy a balladai valóságban is elért cseh földre, de úgy, hogy "egy kicsit" Budán is maradjunk. Ezután a ballada utolsó két versszakára repülünk, téren-időn keresztül, de most jobbra fordulva. (A ''Híd-avatás'' precessziós olvasata esetén az első versszakról az utolsóra balra térve kerültünk.) Az itteni újabb ív ama másikkal adja ki a Halak immár óriási, annak ismert jelét. Ez az érckakas az ércdombon - ismét léptéket váltva -, a cseh Érchegységben kapirgál, miután leszáll Buda tornyáról, nem is olyan messze az egykori Mátyás-birtok Budától (azaz a hozzá közeli hangzású Budusin<ref><small>mely helynév abból a szempontból érdekes, hogy a szóbeszéd (helyi monda) szerint az azt egy úton lévő várandós hercegnő a településen vagy annak közelében történt gyermekszülése nyomán kapta. Budet Syn? /=fiú lesz?/ - kérdezte a hírre a helyszínre érkező férj (http://de.wikipedia.org/wiki/Bautzen#Name_der_Stadt)</ref></small>/ma Bautzen/-től) - amely ma német, előtte cseh, azonban 21 éven át, Mátyás uralkodása alatt magyar terület volt. (1469-1490)
====<center>Csehország</center>====