„Akarta a fene/Még egy precessziós értelmezés” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
:Kezdjük ezt az elemzést is a vers első versszakán, ahol az érckakas csikorog. Majd ezután kövessük V. Lászlót álomképein vagy a balladai valóságban is elért cseh földre, de úgy, hogy "egy kicsit" Budán is maradjunk. Ezután a ballada utolsó két versszakára repülünk, téren-időn keresztül, de most jobbra fordulva. (A ''Híd-avatás'' precessziós olvasata esetén az első versszakról az utolsóra balra térve kerültünk.) Az itteni újabb ív ama másikkal adja ki a Halak immár óriási, annak ismert jelét. Ez az érckakas az ércdombon - ismét léptéket váltva -, a cseh Érchegységben kapirgál, miután leszáll Buda tornyáról, nem is olyan messze az egykori Mátyás-birtok Budától (azaz a hozzá közeli hangzású Budusin<ref><small>mely helynév abból a szempontból érdekes, hogy a szóbeszéd (helyi monda) szerint az azt egy úton lévő várandós hercegnő a településen vagy annak közelében történt gyermekszülése nyomán kapta. Budet Syn? /=fiú lesz?/ - kérdezte a hírre a helyszínre érkező férj (http://de.wikipedia.org/wiki/Bautzen#Name_der_Stadt)</ref></small>/ma Bautzen/-től) - amely ma német, előtte cseh, azonban 21 éven át, Mátyás uralkodása alatt magyar terület volt. (1469-1490)
====<center>Csehország</center>====
:Jáchymovra száll, ahol érdemes elsőként - a halak csillogását idéző ezüst - tallérok után kapirgálnia… Jáchymov neve németül Joachimsthal. (A 'Tal' - régebbi írásmód szerint 'Thal'(=völgy) - szóból keletkezett a tálér, tallér, de és a dollár szó is.) A 16. században ezüstöt bányásztak azon a vidéken. Majd a bányajog egy Schlick nevű cseh nemesurat illetett, de csak addig, míg el nem tűnt a mohácsi csatában, utána a Habsburgok szerezték azt meg.
[[Kép:Az_%C3%A9rckakas.JPG|bélyegkép|120px|balra|"''Jó Budavár magas/Tornyán az érckakas...''"]][[Kép:M%C3%A1ty%C3%A1s_szobra_Bautzenban.JPG|bélyegkép|120px|jobbra|Mátyás szobra a cseh-német "Budán" - Bautzenben]]A 19. századra az ezüst megfogyatkozásakor találtak bizmutot és nikkelt is, majd - mit ad Isten (közeli településnév! /Gottesgab/) - uránt. Uránszurokércet a világon elsőként itt hoztak felszínre.
[[Kép:Buda_M%C3%A1y%C3%A1s_kor%C3%A1ban.jpg|bélyegkép|120px|jobbra|Buda 1490-ben]][[Kép:Bautzen_t%C3%A9rk%C3%A9pen.JPG|bélyegkép|120px|balra|Bautzen térképen]] Jáchymov nevében jól felismerhetően ismét visszafelé benne van Mihály (arkangyal) neve, aki köztudottan a mennyei seregek fővezére. Ha tehát sokat „piszkálgat”, kapirgál a kakas a cseh ércdombon, őt is „felpiszkálja”. Az itt található uránszurokércből mutatta ki ugyanis a 20. század elején Marie Curie a rádioaktivitást. <ref><small>v.ö. mercury - ejtsd: merkjurí, ill.. ku-kuríí, a kukorékoló kakas kukorékolásával, de a királyt - Vénuszt - kísérő csehre osztott merkúri bolygószerepet se feledjük itt.</ref></small> Nem tudni, hogy az a szurok, amellyel leöntötték Husz János máglyáját, hogy könnyebben lángra kapjon, is radioaktív volt-e, de a tény tény marad, hogy Zsigmond és a parancsára cselekvő hóhér fekete szurokkal preparálta a cseh teológus és vallásreformer máglyáját. <ref><small>Jáchymovtól kb. 20 km-re található Karlovy Vary (Karlsbad) is, amely híres 12 forrásáról - ide járt Arany hosszabb időre, ivókúrára a ’60-as években, amiről úgy nyilatkozott, enyhülést gyomorbetegségére nem hozott. :(Nemhiába, az élet vize nem erre folyik.)</small></ref>
| |||