„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
:Hasonló esettel van dolgunk itt, mint volt a ''Mátyás anyja'' elemzése esetén. Ott azt vettük észre, hogy mivel az Oroszlánban nincs nyíltan erőben-erővesztésben bolygó, így nincs alkalmas szereplő se, aki az éppen esedékes szerepet elvállalhatná. Ezért a szemközti, testiség oldaláról érkező madár segít be az akció előmozdításába.
:Itt annyiból hasonló a helyzet, hogy a Nyilasban erőben-erővesztésben lévő két égi képviselő sem köthető személyhez. Itt a Nyilast kiegészítő lelkiségben – rejtve – szóhoz jutó két minőség dialógusa lesz, ami a drámai összetűzésre vezet. Azonban különbségként tegyük hozzá, hogy a ''Mátyás anyja'' balladájában éjjel volt, mikor e bolygók működésbe léptek – itt pedig nappal.
:Pünkösdkor szállt az apostolokra a Szentlélek a Biblia szerint. Ők ettől a nyelveken szólás képességét kapták. Aranyt - szinte kötelező érvénnyel – egy bibliai szereplőnek feleltethetjük meg, János apostol-evangélista emanációjának, aki másfelől bizonyos mértékben a logosz testet öltésének is tekinthető. Így balladáit kezelhetjük mint egy „álruhás” apostol dekódolt üzeneteiként. Ebbe a gondolatmenetbe illik, hogy épp egy épp pünkösdről szóló szövegében idegen nyelveken értelmes, a szövegannak értelmezésében és évköri elhelyezésében segítő szavakra akadunk. Pl.:„Jámbor népe a kis helynek“. (Kiemelés tőlünk) Peak angol szó, jelentése (hegy)csúcs. (A piken ige németül ezek után nem meglepő, ha szúrni jelentéssel bír.) Amennyiben a hegyes, szúrós tulajdonságot emeljük ki, a Nyilas jegyével állapíthatunk meg összefüggést - vö. annak hagyományos képjelével -, viszont ha a hegységet mint földrajzi fogalmat helyezzük előtérbe, úgy a Bak jegye felé visz utunk. (FöldesEz földes jegy, a lepusztult, köves tájék hegyi kecskék kedvenc tartózkodási helyeélettere - pl. Amaltheia).
:Ezen kívül bekerül egy olyan szó négyszer is, amit mindenképp érdemes lesz jobbról balra is elolvasnunk: „Imára, imára.“ Az arámi nyelvjárás volt Jézus, a fiú nyelve. Pünkösdkor a Szentlélek nyelvként csapott le a mennyből. Ez jelzi, hogy itt ismét csak be kell vonni az elemzésbe a szellemiségeket kiegészítő lelkiségeket is.<ref><small>A dekódolásban megbújó palindromia úgy látszik erős szervező elvévé kezd lenni balladáknak, lásd a Tetemre-hívásban bemutatott jelentésszervező erővel bíró 'találat'szót. Előre bocsátjuk, a Híd-avatásban is lesz egy hasonló, sőt, az V.Lászlóban is.<ref><small>
:Ha anagrammaként kezeljük az iménti Nyilasban uralmon lévő jupiteri szakralitásra utaló „Imára” szót, rájöhetünk, hogy itt az árakat is emlegetik. (áraim, áraim) A fogalmak e módon való kapcsoltsága - ti. a kecskéé, az arámi, arameus nyelvé és az áraké - mindenképp a kereskedő zsidóságra irányítják a figyelmünk, akik bolygója a Szaturnusz. Pl. Shakespeare A velencei kalmárában Shylock, a zsidó, tipikusan Szaturnusz szerepét játssza a bíróság előtt….A zsidósághoz az asztrálmitikus hagyomány – megtartó-megőrző, megkövesedett gondolkodásuk miatt – a Szaturnusz csillagát rendeli. (Pl. Wikipaedia) Ezért kockáztatnánk meg a kijelentést, hogy a mulatók
1) az „a” névelőt („A Zsuzska”) személynevek előtt fölöslegesen használó, leginkább a pesti polgárságra jellemző nyelvszokásnak „hódoló” népcsoporthoz tartoznak
2) akik számára evidenciaszámba megy még egy olyan ószövetségi fogalom, mint a jebuzeus (Palesztina őslakója)
48. sor:
Érthető lesz egy csapásra az is, miért örvend Arany költészete közmegbecsülésnek és Petőfié miért nem. Aranyt védi két oldalról a másik: ő a magyar költészet lelke. Szellem és test végletes ellentétével magyarázhatók Petőfi civódásai, vitái Tompával - Arany állt közéjük és békítette őket.
Az Atya ábrázolhatatlansága a magyarázat arra, hogy Tompa verseinek - a Nyilas képviseletének - miért nem annyira nagy az elterjedtsége és ismertsége, mint a triász másik két tagjáé. Legközkeletűbb talán A gólyához, ami Jupiter madara. Ugyancsak szerzett Tompa is egy Az ünneprontók című költeményt (1846), amely azonban sem témájában, sem ismertségében, sem hangulatában nem hasonlít az Arany-félére.
 
-----
Jegyzetek
<references/>