„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
:Itt annyiból hasonló a helyzet, hogy a Nyilasban erőben-erővesztésben lévő két égi képviselő sem köthető személyhez. Itt a Nyilast kiegészítő lelkiségben – rejtve – szóhoz jutó két minőség dialógusa lesz, ami a drámai összetűzésre vezet. Azonban különbségként tegyük hozzá, hogy a ''Mátyás anyja'' balladájában éjjel volt, mikor e bolygók működésbe léptek – itt pedig nappal.
:Pünkösdkor szállt az apostolokra a Szentlélek a Biblia szerint. Ők ettől a nyelveken szólás képességét kapták. Aranyt - szinte kötelező érvénnyel – egy bibliai szereplőnek feleltethetjük meg, János apostol-evangélista emanációjának, aki másfelől bizonyos mértékben a logosz testet öltésének is tekinthető. Így balladáit kezelhetjük mint egy „álruhás” apostol dekódolt üzeneteiként. Ebbe a gondolatmenetbe illik, hogy épp egy pünkösdről szóló szövegében idegen nyelveken értelmes, annak értelmezésében és évköri elhelyezésében segítő szavakra akadunk. Pl.:„Jámbor népe a kis helynek“. (Kiemelés tőlünk) Peak angol szó, jelentése (hegy)csúcs. (A piken ige németül ezek után nem meglepő, ha szúrni jelentéssel bír.) Amennyiben a hegyes, szúrós tulajdonságot emeljük ki, a Nyilas jegyével állapíthatunk meg összefüggést - vö. annak hagyományos képjelével -, viszont ha a hegységet mint földrajzi fogalmat helyezzük előtérbe, úgy a Bak jegye felé visz utunk. Ez földes jegy, a lepusztult, köves tájék hegyi kecskék élettere - pl. Amaltheia.
:Ezen kívül bekerül egy olyan szó négyszer is, amit mindenképp érdemes lesz jobbról balra is elolvasnunk: „Imára, imára.“ Az arámi nyelvjárás volt Jézus, a fiú nyelve. Pünkösdkor a Szentlélek nyelvként csapott le a mennyből. Ez jelzi, hogy itt ismét csak be kell vonni az elemzésbe a szellemiségeket kiegészítő lelkiségeket is.<ref><small>A dekódolásban megbújó palindromia úgy látszik erős szervező elvévé kezd lenni balladáknak, lásd a ''Tetemre-hívásbanhívás''ban bemutatott jelentésszervező erővel bíró 'találat'szót. Előre bocsátjuk, a ''Híd-avatásbanavatás''ban is lesz egy hasonló, sőt, az ''V.LászlóbanLászló''ban is.</ref></small>
:Ha anagrammaként kezeljük az iménti Nyilasban uralmon lévő jupiteri szakralitásra utaló „Imára” szót, rájöhetünk, hogy itt az árakat is emlegetik. (áraim, áraim) A fogalmak e módon való kapcsoltsága - ti. a kecskéé, az arámi, arameus nyelvé és az áraké - mindenképp a kereskedő zsidóságra irányítják a figyelmünk, akik bolygója a Szaturnusz. Pl. Shakespeare A velencei kalmárában Shylock, a zsidó, tipikusan Szaturnusz szerepét játssza a bíróság előtt….A zsidósághoz az asztrálmitikus hagyomány – megtartó-megőrző, megkövesedett gondolkodásuk miatt – a Szaturnusz csillagát rendeli. (Pl. Wikipaedia) Ezért kockáztatnánk meg a kijelentést, hogy a mulatók
1) az „a” névelőt („A Zsuzska”) személynevek előtt fölöslegesen használó, leginkább a pesti polgárságra jellemző nyelvszokásnak „hódoló” népcsoporthoz tartoznak