„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
:Pünkösdkor szállt az apostolokra a Szentlélek a Biblia szerint. Ők ettől a nyelveken szólás képességét kapták. Aranyt - szinte kötelező érvénnyel – egy bibliai szereplőnek feleltethetjük meg, János apostol-evangélista emanációjának, aki másfelől bizonyos mértékben a logosz testet öltésének is tekinthető. Így balladáit kezelhetjük mint egy „álruhás” apostol dekódolt üzeneteiként. Ebbe a gondolatmenetbe illik, hogy épp egy pünkösdről szóló szövegében idegen nyelveken értelmes, annak értelmezésében és évköri elhelyezésében segítő szavakra akadunk. Pl.:„Jámbor népe a kis helynek“. (Kiemelés tőlünk) Peak angol szó, jelentése (hegy)csúcs. (A piken ige németül ezek után nem meglepő, ha szúrni jelentéssel bír.) Amennyiben a hegyes, szúrós tulajdonságot emeljük ki, a Nyilas jegyével állapíthatunk meg összefüggést - vö. annak hagyományos képjelével -, viszont ha a hegységet mint földrajzi fogalmat helyezzük előtérbe, úgy a Bak jegye felé visz utunk. Ez földes jegy, a lepusztult, köves tájék hegyi kecskék élettere - pl. Amaltheia.
:Ezen kívül bekerül egy olyan szó négyszer is, amit mindenképp érdemes lesz jobbról balra is elolvasnunk: „Imára, imára.“ Az arámi nyelvjárás volt Jézus, a fiú nyelve. Pünkösdkor a Szentlélek nyelvként csapott le a mennyből. Ez jelzi, hogy itt ismét csak be kell vonni az elemzésbe a szellemiségeket kiegészítő lelkiségeket is.<ref><small>A dekódolásban megbújó palindromia úgy látszik erős szervező elvévé kezd válni a balladáknak, lásd a ''Tetemre-hívás''ban bemutatott jelentésszervező erővel bíró 'találat' szót. De előre bocsátjuk, a ''Híd-avatás''ban is lesz dolgunk hasonlókkal, sőt, az ''V.László''ban is.</ref></small>
:Ha anagrammaként kezeljük az iménti Nyilasban uralmon lévő jupiteri szakralitásra utaló „Imára” szót, rájöhetünk, hogy itt az árakat is emlegetik. (áraim, áraim) A fogalmak e módon való kapcsoltsága - ti. a kecskéé, az arámi, arameus nyelvé és az áraké - mindenképp a kereskedő zsidóságra irányítják a figyelmünk, akik bolygója a Szaturnusz. <ref><small>Pl. Shakespeare ''A velencei kalmár''ában Shylock, a zsidó, tipikusan Szaturnusz szerepét játssza a bíróság előtt….előtt</ref></small> A zsidósághoz az asztrálmitikus hagyomány megtartó-megőrző, megkövesedett gondolkodásuk miatt a Szaturnusz bolygóját rendeli. <ref><small>(Pl. Wikipaedia -http://hu.wikipedia.org/wiki/Betlehemi_csillag</ref></small>) Ezért kockáztatnánk meg a kijelentést, hogy a mulatók
::1) az „a” névelőt („A Zsuzska”) személynevek előtt bár nem fölöslegesen használó, de a névelő nélkül (4. vsz. 3 illetve 4. sorában) illetve a névelővel használt tulajdonnév a köztudottan e nyelvi elemet feleslegesen használó, leginkább a pesti polgárságra jellemző nyelvszokásnak „hódoló” népcsoporthoz tartoznak
::2) akik számára evidenciaszámba megy még egy olyan ószövetségi fogalom, mint a jebuzeus (Palesztina őslakója)