„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

::4) kedvelt hangszerük a hegedű ("Hol egy muzsikás? hegedű, vagy egyéb?")

::5) amely hangszer számukra dudával lehet egyenértékű ("Ha különb nem akad, dudaszó is elég:")<ref><small>e hangszer Skóciában is nagy népszerűségnek örvend.(v.ö. skótok)</ref></small>

::7) az, aki egy általa Palesztina őslakójának - jebuzeusnak - ítélt „csúf, szőrös, „pogány” hitű öreget” ilyen durván és megvetően szólít meg (v.ö. „pofa”), az egyszerre el is határolja magát a megszólított etnikumától és annak vallásától is

:A pünkösdi „nyelvjárással“ függ össze az, hogy az égből tűznyelvek csaptak alá - amit szélzúgás előzött meg -, és az apostolok különböző nyelveken kezdtek el ezután szólni. Néhányan részegséggel vádolták őket: „Mások pedig csúfolódva mondának: édes bortól részegedtek meg.“ (Ap csel 2.13) Az viszont az alantas élvezetek - konkrétan: kocsmázás, ivás túlhajszolásának, egyszóval megint a testiség - veszélyeire figyelmeztet, hogy a pünkösd ünnepe - bár mozgó ünnep - pont az Évkör átellenes felén, a Nyilas testi oldalán van, mivel pünkösd eshet május 10-től június 13-ig, a Bika-Ikrek idejébe. Az Ikrekben erőben - és emitt erővesztésben - lévő holdcsomók szimbolizálják- rajzolják ki a harang alakját, ami szava nyitja a cselekményt („Zendül-kondul szent harangszó/Csengve-búgva messze hangzó”)

A mulatozók keltette hanghatás a sívó oroszláné, amiről pedig annyit lehet tudni, hogy egyenértékes az ördöggel. Tehát a Nyilashoz lelkiség szintjén csatlakozó Oroszlán jegye is belejátszik a balladába, mivel a kocsmában mulatók jókedve a lelki szférájuk erősen befolyásoló szeszesitaltól kerekedett. (Hogy kocsmajelenetek Nyilas szellemiségű balladák sajátjai, kiderül Pap Gábor népballada-elemzéseiből. A Rákóczi kis úrfi , de a Halálra hurcolt menyasszony is Nyilas váltású ballada.) Egyúttal megjelenik a pünkösdi rózsa szimbóluma Az ünneprontók kezdetén, hasonlóan a szintén Oroszlánnal kapcsolatba hozott Zách Klára nyitányához. („E nap oly ragyogva nyílik, /Mint hajnali rózsa” itt, illetve „Királyasszony kertje/Kivirult hajnalra/ Piros rózsa/ Fehér rózsa”… a Zách Klárából) Ugyanennek a balladának a szimbólumvilágát hozza újra képbe érdekesen a dudás ujjainak kétszeri újfent megemlítésével. (5. és 8. versszakban) És ha emlékszünk még, az ottani levágott négy ujj tulajdonosa Jupiter volt – érdekes, hogy majd az ittenié is…