„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
17. sor:
::6) ha nagy keresztény vallási ünnepen tivornyázhatnak, akkor ők nem keresztény hívők. (Bár a kereszténységhez - nevükben - lehet valami közük.)
::7) az, aki egy általa Palesztina őslakójának - jebuzeusnak - ítélt „csúf, szőrös, „pogány” hitű öreget” ilyen durván és megvetően szólít meg (v.ö. „pofa”), az egyszerre el is határolja magát a megszólított etnikumától és annak vallásától is
::8) a mohamedán vallással van nézeteltérése (Annak nem itt a tér-ideje, hanem – mint látni fogjuk a ''Szondi két apródja'' elemzésekor - a Bika "házatáján".)<ref><small>bár a jebuzeus őslakó vallása nem lehet mohamedán, mivel az sokkal később alakult ki az ószövetségi időknél</ref></small>
::9) kieséses alapon nem marad más, minthogy kijelentsük: a mulatozók a szemita etnikumhoz és/vagy a judeo-krisztián vallási felekezethez tartoznak…
:A pünkösdi „nyelvjárással“ függ össze az, hogy az égből tűznyelvek csaptak alá - amit szélzúgás előzött meg -, és az apostolok különböző nyelveken kezdtek el ezután szólni. Néhányan részegséggel vádolták őket: „Mások pedig csúfolódva mondának: édes bortól részegedtek meg.“ (Ap csel 2.13) Az viszont az alantas élvezetek - konkrétan: kocsmázás, ivás túlhajszolásának, egyszóval megint a testiség - veszélyeire figyelmeztet, hogy a pünkösd ünnepe - bár mozgó ünnep - pont az Évkör átellenes felén, a Nyilas testi oldalán van, mivel pünkösd eshet május 10-től június 13-ig, a Bika-Ikrek idejébe. Az Ikrekben erőben - és emitt erővesztésben - lévő holdcsomók szimbolizálják- rajzolják ki a harang alakját, ami szava nyitja a cselekményt („Zendül-kondul szent harangszó/Csengve-búgva messze hangzó”)