„Akarta a fene/Az ünneprontók elemzése” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
Sárkány János (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
::9) kieséses alapon nem marad más, minthogy kijelentsük: a mulatozók a szemita etnikumhoz és/vagy a judeo-krisztián vallási felekezethez tartoznak…
:A pünkösdi „nyelvjárással“ függ össze az, hogy az égből tűznyelvek csaptak alá - amit szélzúgás előzött meg -, és az apostolok különböző nyelveken kezdtek el ezután szólni. Néhányan részegséggel vádolták őket: „Mások pedig csúfolódva mondának: édes bortól részegedtek meg.“ (Ap csel 2.13) Az viszont az alantas élvezetek - konkrétan: kocsmázás, ivás túlhajszolásának, egyszóval megint a testiség - veszélyeire figyelmeztet, hogy a pünkösd ünnepe - bár mozgó ünnep - pont az Évkör átellenes felén, a Nyilas testi oldalán van, mivel pünkösd eshet május 10-től június 13-ig, a Bika-Ikrek idejébe. Az Ikrekben erőben - és emitt erővesztésben - lévő holdcsomók szimbolizálják és rajzolják ki a harang alakját. Ennek szava nyitja a cselekményt. („Zendül-kondul szent harangszó/Csengve-búgva messze hangzó”)
:A mulatozók keltette hanghatás a sívó oroszláné, amiről pedig annyitBornemissza lehetPéter tudnikölteményéből (''Isten városáról, az mennyországról való ének'') tudjuk, hogy az egyenértékes az ördöggel. Tehát a Nyilashoz lelkiség szintjén csatlakozó Oroszlán jegye is belejátszik a balladába, mivel a kocsmában mulatók jókedve a lelki szférájuk erősen befolyásoló szeszesitaltól kerekedett. (Hogy kocsmajelenetek Nyilas szellemiségű balladák sajátjai, kiderül Pap Gábor népballada-elemzéseiből. A Rákóczi kis úrfi , de a Halálra hurcolt menyasszony is Nyilas váltású ballada.) Egyúttal megjelenik a pünkösdi rózsa szimbóluma Az ünneprontók kezdetén, hasonlóan a szintén Oroszlánnal kapcsolatba hozott Zách Klára nyitányához. („E nap oly ragyogva nyílik, /Mint hajnali rózsa” itt, illetve „Királyasszony kertje/Kivirult hajnalra/ Piros rózsa/ Fehér rózsa”… a Zách Klárából) Ugyanennek a balladának a szimbólumvilágát hozza újra képbe érdekesen a dudás ujjainak kétszeri újfent megemlítésével. (5. és 8. versszakban) És ha emlékszünk még, az ottani levágott négy ujj tulajdonosa Jupiter volt – érdekes, hogy majd az ittenié is…
Az első 3 versszakban csak mintegy „kóválygás” volt a Holdcsomópont miatt: hol az Ikrekben, hol a szembeni Nyilasban érezhettük jóvoltából magunk. A harmadik versszakban vált át a vers valódi – szellemi – téridőszínébe, a kocsmába - a Nyilasba, amit azonban az Oroszlán fog lelki szinten megtámogatni. Tegyük hozzá, ez a Nyilas-ottlét csak virtuális jelenlét, amit azzal az egyszerű példával tudnánk igazolni, hogy az ezen a helyen rejtett erőben és erővesztésben lévő bolygók közül bár mindkettőt megtalálni - de egy személyben, a szöveg 4. szakában. Egy hírrel – jó lenne egy kis muzsika – kellene elszaladnia a szép Zsuzsika nevű lánynak – amely szerep (hírvivés és női szépség) legjobban Merkúrral és Vénusszal fér össze. Ők lesznek a Nyilas rejtett erőben és erővesztésben lévő planétái, de egy személyben. Ennek lesz kihatása természetesen a másik oldalon is: ugyanígy összevonódik majd egy tipikusan női és egy tipikusan férfi szerep A kép-mutogatóban is..
A szótagszám, ami eddig felező 8-as volt, váltakoztatva 6-ossal, megváltozik, mihelyst színre lépnek a mulatozók: „De mi réjja riad? de mi ördögi zaj,/Rekegő szitok és otromba kacaj, /Hogy reszket az egyház tornya?...:“ A versmenet döcögősebb lesz, elveszti addigi sima futását. Az eddig párosról (8-8-6), a szimmetrikus felezős verselésről (Ikrek!) átvált 11-11-8-asra a sorok szótagszáma.