„Címerhatározó/Kunország címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
Kép:Kunország_címere.jpg|Kunország, Sebastian Münsternél (1552) tévesen [[Havasalföld címere|Valachia]] címereként szerepel
</gallery>
 
 
Kun címer
 
„IV. Béla a kormány átvételével királyi czimei közzé a „kúnság királya” – Cumaniae rex – czimet is azonnal menten felvette; mert míg II. Endre korában egy 1233-ban Béla mint elsőszülött fia által kiadott oklevélen kivül másutt a kúnság királya czim elő nem fordul: IV. Bélának 1235–1237-dik évi – habár nem nagy számmal fennmaradt – okleveleiben a „kúnság királya” czim is rendesen olvasható; 1238-dik év után pedig e czim használása átalánossá vált[1]. Sőt Korabinsky szerint[2] IV. Béla az ország czimerei közé e kún ország czimerét is felvette, mely egy koronás és támadásra kész fenálló oroszlán, kék mezőben, felette egy csillag, alatta pedig a telő hold. Ugyan e kún czimer vala azon emlékpénzen, mely II. Mátyásnak Pozsonyban 1608-ban történt koronázási ünnepélyén kiosztatott; e czimer máig is nemcsak koronázásokkor használtatik, hanem midőn 1746. Márt. 19-kén kelt kiváltságlevelével Mária Terézia a jászkún kerületeknek új megyei hivatalos pecsétet adományozott, ebbe mint a mai nagy kúnság czimere, beigtattatván, jelenleg is használatban van[3].
Ebből látható, hogy a „kúnság királya” czim nem a később 1239-ben hazánkba Kuthen alatt beköltözött s IV. Béla által a Duna, Tisza, Körös, Maros, Temes vidékein megtelepített kúnok lakásától, hanem ugyanezek előbbi lakhelye a moldvai kúnságtól vétetett. E czim felvételének alapul szolgált a moldvai kún földnek azon része, melyet a német vitézi rend elfoglalt, s ettől II. Endre elvévén, 1234-ben IV. Béla mint ifjabb király hatalma alá adott; továbbá azon új kún püspökség, melyet a moldvai kúnoknak a magyar domonkos szerzetesek által keresztyén hitre térítése folytán a pápa felállított, de javadalmakkal II. Endre által láttatott el, s igy azt kell hinnünk, hogy midőn a kún fejedelem Moldvában a keresztséget felvette, egyszersmind a magyar király felsőségét is elismerte[4].)
Dugonics a régi kúnságnak két czimerét mutatja fel. Egyik a kis kúnságé, mely a Dnieper és Bug folyók között feküdt; ez egy vörös udvarú paizson két rézsút fekvésű szalag, a Dnieper és Bog jelképei; ezek között látszik a kúnoknak ama híres szaladó kutyájok, melyről ma is fent van ezen közmondás. „úgy sétál, mint kúnok ebe a homokon;” – a másik a nagy kúnságé, teljesen hasonló a fentebb leirt czimerhez. Hol vette Dugonics a kis kúnság fentebbi czimerét, nem mondja[5]. A régi kúnok véresküjök alkalmával egy kutyát szoktak volt kardjaikkal összevagdalni; s talán ebben lehet a fentebbi közmondás megfejtését találni.”
[1] Fejér Cod. III. 2, 421. VII. 4, 81. IV. 1, 21. 71. 131. s. k. l.
 
[2] Georg. Lex. v. Ung. 254. l.
 
[3] Decsy Magy. kor. hist. 74. l. Palugyay jászkún ker. leirása 46. l.
 
[4] Engel Walachey 141. Horváth M. m. orsz. tört. I. 376. l.
 
[5] A magyarok uradalm. 1801. 21–30. l.
 
 
GYÁRFÁS ISTVÁ: A JÁSZ-KUNOK TÖRTÉNETE. (I-IV. 1870-1885) MÁSODIK KÖTET.
ÖTÖDIK SZAKASZ. A KÚNOK MAGYARORSZÁGBAN, AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK ALATT. 1239–1301. 257-258.
 
http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0002/0006/0002-9b.html